Professzionális kártevőirtás!

Az ember közvetlen életterén belül jelentkező egészségügyi kártevők irtása, illetve a kártevők megtelepedésének megelőzése.

Szolgáltatunk Visszalépés a jogszabályok felsorolása oldalra.

Nagy területek mentesítése

 

Gondolta volna, hogy lehet akár egy egész várost is patkánymentesíteni? Megfelelő szakértelemmel, és tapasztalattal, természetesen lehetséges.

 

Mi ezt, be is bizonyítottuk már. Számos város és település, valamint több nagy területen elhelyezkedő cég, közület tartozik elégedett partnereink sorába.

Minden munkánkra garanciát vállalunk !

" Színvonalas Szolgáltatást," Szolíd Vállalási árakat kívánunk biztosítani Önöknek saját készítésű professzionális termékekkel, eszközökkel.

Legyen egy sikeres csapat tagja!

Kapcsolatrendszerrel rendelkező üzletkötő munkatársakat keresünk, az ország egész területéről.

részletek......

Részletes jogszabály ismertető !

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS TANÁCS

2004. április 29.
az élelmiszerek higiéniájáról lefektetett speciális
higiéniai Rendelet

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG PARLAMENTJE ÉS TANÁCSA

Figyelembe véve az Európai Közösség Alapító Szerződését, különösen annak 152 (4) b) Cikkelyét és
Figyelembe véve a Bizottság javaslatát,
Figyelembe véve a Gazdasági és Szociális Bizottság Állásfoglalását,
Figyelembe véve a Bizottság tárgyalásait a Régiókkal,
A Szerződés 251. Cikkelyében lefektetett eljárásnak megfelelően cselekedve.

Mivel:

1. Az EC 852/2004. Rendelete, melyet az Európai Parlament és a Tanács fektetett le, egy általános rendelkezés az élelmiszer előállítók részére az élelmiszerek higiéniájával kapcsolatosan.

2. Bizonyos élelmiszerekben jelen lehetnek az emberi egészségre veszélyt okozó tényezők ezért szükséges egy speciális higiéniai rendelet megalkotása. Ez a helyzet az állati eredetű termékeknél, ahol a mikrobiológiai és kémiai veszély gyakran jelentkezett.

3. A közös mezőgazdasági politika keretében sok Irányelvet adaptáltak és létrehoztak speciális, egészségre vonatkozó rendelkezést a kereskedelmi forgalomba került termékekre, melyek listája a Szerződés I. Mellékletében található. Ezek az egészségre vonatkozó Rendelkezések lecsökkentették a kereskedelem termékre vonatkozó korlátjait, közreműködve a nemzeti piacon történő megvalósításra biztosítva a közegészségügy magas szintű védelmét.

4. Figyelembe véve a közegészségügyet, ezek a rendelkezések közös elven alapulnak, különösen vonatkozik ez az előállító felelősségére, a hatósági munka fontosságára, a létesítmény kialakítására, működésére és higiéniai követelmény rendszerre, a létesítmény jóváhagyási eljárására, tárolásra, szállításra, egészségügyi jelölésre.

5. Mindezen elvek létrehoztak egy olyan közös alapot a higiéniára az állati eredetű termékek higiéniájára vonatkozóan, mely lehetővé teszi az érvényben lévő Irányelvek egyszerűsítését.

6. Kívánatos lenne további egyszerűsítést végrehajtani ugyanazt a rendelkezést alkalmazva, ha az megfelelő minden állati eredetű terméknek.

7. A 852/2004/EC Rendelet követelményei, melyet az élelmiszer előállítónak kell végrehajtani az előállítás minden stádiumában, az elsődleges termék előállítása után a feldolgozást, a szétosztást, az ehhez kapcsolódó műveleteket helyükre kell tenni, átvenni és alkalmazni az eljárásokat, melyek a veszély vizsgálatán alapulnak és kritikus ellenőrzési pontok (HACCP) alapelvét, mely szintén lehetővé tesz bizonyos egyszerűsítést.

8. Összevetve ezeket a részeket, alátámasztja a speciális higiéniai rendelet újra kalkulációját, melyet az érvényben lévő Irányelvek tartalmaznak.

9. Ennek az átalakításnak az alapelve és célja megőrizni a fogyasztók magas szintű védelmét az élelmiszer-biztonság tekintetében, különösen az élelmiszer előállítókat, keresztül vive a Közösség témáin, rendelkezéseken, hogy biztosítani lehessen egy megfelelő működést a belső piacon az állati eredetű termékek vonatkozásában, közreműködve a közös agrár politika céljainak elérésében.

10. Szükséges fenntartani és ahol a fogyasztók fokozott védelme megköveteli az állati eredetű termékre vonatkozó részletes higiéniai rendeleten szigorítani kell.
11. A Közösségi rendeletnek nem kell vonatkozni az elsődleges termékre hazai és magán használat esetén, hazai előkészítésre, kezelésre, tárolásra az élelmiszert magán, hazai használata esetén.
Továbbiakban, ahol kis mennyiségű elsődleges termék vagy bizonyos típusú hús ellátás történik közvetlenül az élelmiszer előállítótól, a végső fogyasztónak készítve, vagy helyi kiskereskedelmi létesítménybe kerül, akkor helyénvaló a közegészség védelme nemzeti törvényen keresztül, különösen, mivel közvetlen kapcsolat van előállító és fogyasztó között.

12. A 852/2004/EC Rendelet követelményei általánosan elegendők biztosítani az élelmiszer biztonságot a létesítményekben, melyek kiskereskedelmi tevékenységet folytatnak közvetlen eladásra, ellátásra az állati eredetű terméket a végső fogyasztó felé. Ez a Rendelet általánosságban vonatkozik a nagybani tevékenységre, amikor kiskereskedelmi létesítmény végez különböző műveleteket azzal a céllal, hogy állati eredetű termékét értékesíti másik létesítménynek. Eltekintve kivételektől, amikor speciális hőmérséklet szükséges, a követelmény rendszere le van fektetve ebben a Rendeletben, a 852/2004/EC Rendelet követelményei elegendő lehetne a nagybani tevékenységre, ha működése csak tárolásra és szállításra korlátozódna.

13. A tagállamoknak belátással kellene lenniük, hogy kiterjesszék vagy behatárolják ennek a Rendeletnek a követelményeit, kiskereskedelemre saját nemzeti törvényük alatt. Behatárolhatják a rendelet alkalmazását, csak ha úgy gondolják a 854/2004/EC Rendelet elegendő az élelmiszer-higiéniai cél elérésére, ha az állati eredetű élelmiszer egy kiskereskedelmi létesítményből egy másik létesítménybe kerül szállításra, mellyel határos és így helyi szigorított tevékenységnek minősül. Ilyen ellátó tevékenység csak egy része a létesítmény üzleti tevékenységének, a létesítmény ellátása csak közvetlen szomszédságában lehetséges és bizonyos típusú termékekre és létesítményre vonatkozik.

14. A Szerződés 10. Cikkelyének megfelelően a tagállamoknak minden megfelelő intézkedést meg kell tenni, hogy biztosítsák, hogy az élelmiszer előállító működése során mindenben megfeleljen ebben a Rendeletben lefektetett kötelezettségeknek.

15. Az élelmiszer visszakereshetősége lényeges az élelmiszer biztonság garantálására. Azon túlmenően, hogy meg kell felelni a 178/2004/EC Rendelet általános rendelkezésének, az élelmiszer előállító felelős a létesítményért, a jóváhagyásért, ennek a Rendeletnek megfelelően biztosítani kell, hogy minden piacra kerülő állati eredetű termék rendelkezzen egészségügyi jellel vagy azonosítási jellel.

16. Közösségbe történő élelmiszer import esetén az élelmiszernek meg kell felelni a 178/2004/EC Rendeletnek, vagy nemzeti törvényüknek, egyenértékűnek kell lenni a Közösségi rendelkezéssel. Ez a Rendelet meghatározza a speciális higiéniai követelményeket az állati eredetű élelmiszerekre, melyet a Közösségbe importálnak.

17. Ennek a Rendeletnek az adaptálása nem csökkentheti a védekezés szintjét, feltéve, ha kiegészítő garancia egyezményt kötnek, mint pl. Finnországgal és Svédországgal, ezt a bővítést a Közösség alátámasztja a 94/968/EC, 95/50/EC, 95/161/EC, 95/168/EC, 95/409/EC, 95/410/EC és a 95/160/EC Határozatokkal.

Létesíteni kellene egy olyan eljárást a garancia biztosítására egy átmeneti időszakra a tagállamok felé, hogy a nemzeti ellenőrzési programjuk jóvá lett hagyva az állati eredetű élelmiszer vonatkozásában és ez a program egyenértékű azzal, amit jóváhagytak Finnország és Svédország részére.
A 2160/203/EC az Európai Parlamentnek és Tanácsnak 2003. november 17-én kiadott Rendelete ellenőrzi a Salmonella vagy más élelmiszer eredetű zoonotikus ágenseket és rendelkezésre bocsát egy hasonló eljárást élő állatok és keltetésre kerülő tojás ellenőrzésére.

18. Megfelelő strukturális és higiéniai követelmények kerültek leírásra ebben a Rendeletben arra, hogy minden típusú létesítmény alkalmazza, beleértve a húsüzemeket és a mobil vágóhidakat is.

19. A rugalmasság alkalmazható és képessé teszi a tagállamot továbbra is folyamatosan használni a hagyományos eljárásaikat a termékgyártás minden stádiumában, gyártás szétosztás, kapcsolatosan a létesítmények strukturális követelményeivel. Ez a rugalmasság különösen fontos a régióknak, akik speciális földrajzi tényezőknek vannak kitéve, beleértve a legkülsőbb régiókat, melyet a Szerződés 299(2) Cikkelye említ. Mindezek ellenére a rugalmasság nem jelenthet kompromisszumot az élelmiszer-higiéniában.
Mivel minden gyártott élelmiszer megfelel a higiéniai követelményeknek, normális körülmények között a termék szabadon cirkulál a Közösségen át, az eljárás a tagállamok részére lehetővé teszi a rugalmasság gyakorlását, de annak teljesen átláthatónak kell lenni. Ha szükséges, megoldja az ellentéteket, tárgyalást folytat az Állandó Bizottsággal az élelmiszer láncról, az Állategészségügyről szóló Rendelet, melyet a 178/2002-ben létesítettek a Bizottság részére, hogy koordinálja az eljárásokat és tegyen megfelelő intézkedést.

20. A mechanikusan szeparált hús definíciójának általánosnak kell lenni, mely a mechanikus szeparálás minden módszerére érvényes. Gyors technológiai fejlődés ezen a területen azt jelenti, hogy rugalmas meghatározás a helyén való. A technikai követelmények lehetnek különbözőek, de a termék veszély tényezőinek felmérése függ a különböző alkalmazott eljárástól.

21. Az élelmiszer előállítók között létezik kapcsolat, beleértve az állati takarmány szektort is, kapcsolat állategészségügy és állatvédelem között, közegészségügyi meggondolások az előállítás minden stádiumában, gyártásnál, kereskedelembe való juttatásnál. Ez megkövetel egy megfelelő kommunikációt a különböző üzlettársak között az élelmiszer láncon át, az elsődleges terméktől a kiskereskedelemig.

22. Annak érdekében, hogy biztosítsák a lőtt vad megfelelő ellenőrzését, mely a közösségi kereskedelembe kerül a kilőtt vad testét és belsőségét be kell mutatni post-mortem húsvizsgálatra egy vadfeldolgozó üzemben. Annak ellenére, hogy megőrizzenek bizonyos vadász tradíciókat anélkül, hogy elfogultsággal vádolnák az élelmiszer biztonságot, helyénvaló, hogy azon vadászok részére, akik kereskedelmi forgalomba viszik emberi fogyasztásra a lőtt vadat, oktató programot szervezzenek.

 

Ez megbízást jelentene a vadász számára, hogy elvégezze az elsődleges vizsgálatot a vad testén a helyszínen. Ilyen körülmények között nem szükséges, hogy a képzett vadász minden belsőséget bejuttasson a vadfeldolgozó létesítménybe post-mortem vizsgálatra, ha az elsődleges vizsgálatot elvégzik és betegség tüneteit vagy veszély nem állapítanak meg.
Ennek ellenére a tagállamok engedhetnének egy szigorúbb rendelkezés létrehozását saját területükön, hogy számításba vegyék a speciális veszélyt.

23. Ez a Rendelet létesíthetne kritériumot a nyers tejre, melyet piaci forgalomba hoznak, függően az új követelmények alkalmazásától. A kritérium kialakítása, alkalmazása, eredmények értékelése alapján minden túllépő esetben az élelmiszer előállító javító intézkedést tenne és jelentené az illetékes hatóságnak. A kritériumnak nem kellene maximum számnak lenni, ami felett nyerstej nem vihető piacra. Ez arra következtet, hogy bizonyos körülmények között a nyers tej mindenben nem felel meg a kritériumoknak, mégis biztonságban lehet használni emberi fogyasztásra, megfelelő intézkedés megtétele esetén. Nyers tej és nyers tejszín, mely közvetlen emberi fogyasztásra kerül, helyes, ha minden tagállam képes fenntartani vagy létesíteni olyan megfelelő egészségre vonatkozó intézkedést, mely biztosítja a Rendelet céljának elérését a saját területén.

24. Helyén való, hogy a kritérium nyerstejre, melyet tejtermék gyártásra használnak, háromszor magasabb és ez egy abszolút érték, mint az a kritérium, amit a farmokon megállapítanak gyűjtött nyers tej esetében.
A hőmérsékleti követelményeknek való megfelelőség, mely ebben a Rendeletben van lefektetve, nem fogja megállítani minden baktérium növekedését a szállítás és tárolás során.

25. A jelen átdolgozás azt jelenti, hogy az érvényes higiéniai rendelkezések visszavonhatók. Az Európai Parlament /2004/EC Irányelve és a Tanács . visszavon bizonyos Irányelveket, melyek az élelmiszer-higiéniára, egészségi feltételekre, termékre és bizonyos állati eredetű termékre vonatkoznak, melyeket emberi fogyasztásra szánnak.

26. Kiegészítésként ennek a Rendeletnek a rendelkezése tojásra vonatkozóan hatályon kívül helyezi a 94/371/EC Tanácsi Határozatot (1994. június 20.), mely speciális közegészségügyi feltételeket fektet le a piacra kerülő bizonyos típusú tojásokra vonatkozóan, mely visszavonja a 92/118/EEC Tanácsi Irányelvet, a repedt tojásokra érvénytelen.

27. Tudományos javaslat alátámasztaná a Közösség törvénykezését élelmiszer-higiéniára vonatkozóan. Végezetül az Európai Élelmiszer Biztonsági Hatósággal konzultálni kell amikor szükség van rá.

28. Számításba kell venni a technikai és a tudományos fejlődést, egy szoros és hatékony együttműködésre lenne szükség a Bizottság és a tagállamok között, valamint az Állandó Bizottsággal, az Élelmiszer Lánccal és az állategészségüggyel.

29. Ennek a Rendeletnek a rendelkezései nem léphetnek életbe, míg az élelmiszer-higiéniára vonatkozó új törvények minden része nem lép életbe. Szintén helyén való, hogy legalább 18 hónapot kell adni az életbe lépés és az új rendelkezés alkalmazása között, hogy az iparnak legyen ideje felkészülésre, alkalmazásra.

30. A szükséges intézkedések ennek a Rendeletnek az átvételére, alkalmazására a 468/1999/EC Tanácsi Határozatban, mely 1999. június 28-án jelent meg, leírásra került az alkalmazandó eljárás a Bizottság által átruházott hatalom megvalósítására.

EZ A RENDELET ADAPTÁLTA:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Cikkely

Hatáskör

1. Ez a Rendelet speciális rendelkezést fektet le az állati eredetű termékek higiéniájára vonatkozóan az élelmiszer előállítók részére.
Ezek a rendelkezések kiegészítik azokat, melyek a 852/2004/EC Rendeletben kerültek leírásra.
Ez a Rendelet vonatkozik az állati eredetű termékre a feldolgozott és a nem feldolgozott termékre egyaránt.

2. Kivéve, ha egyértelműen indokolja az ellenkezőjét, ez a Rendelet nem vonatkozik arra az élelmiszerre, ami tartalmazza mindkét, növényi eredetű és állati eredetű feldolgozott terméket. Bár a feldolgozott állati eredetű termék szokott tartalmazni ilyen élelmiszert és az így nyert kezelt termékre ez a Rendelet követelményei az alábbiak szerint vonatkoznak.

3. Ez a rendelet nem vonatkozik:

a) az elsődleges termékre hazai és magán fogyasztásra,

b) hazai készítésű, kezelésű, tárolású magán fogyasztásra szánt élelmiszerre,

c) a gyártó általi, közvetlen ellátásra, kis mennyiségben, az elsődleges termék a végső fogyasztónak, vagy közvetlenül a helyi kiskereskedelmi létesítménynek,
közvetlenül látják el a végső fogyasztót,

d) a gyártó közvetlen ellátása kis mennyiségű baromfihúst, nyulat vág a farmon a végső a végső fogyasztónak, vagy a helyi kiskereskedelmi létesítménynek, közvetlenül ellátja friss hússal a végső fogyasztót,

e) vadászok ellátják kis mennyiségű vadhússal a végső fogyasztót vagy a helyi kiskereskedelmi létesítményt, ezen keresztül a végső fogyasztót.

4. A tagállamnok létesítsenek a nemzeti törvényük alatt rendelkezéseket, melyek irányítják a 3/c,/d,/e §-ban említett személyeket. Ilyen nemzeti szabályozás biztosítaná a Rendelet szándékának elérését.

5. a) Kivéve, ha egyértelműen indokolja az ellenkezőjét, ez a Rendelet nem
vonatkozik a kiskereskedelemre.

b) Azonban ez a Rendelet vonatkozik a kiskereskedelemre, ha a tevékenysége
során állati eredetű élelmiszerrel látja el a másik létesítményt, ha csak nem:

i) a tevékenysége csak raktározásra, szállításra korlátozódik, ilyen esetben a speciális hőmérséklet követelmény vonatkozik, amit a III. Melléklet tartalmaz,

ii) az állati eredetű termék kis üzemből egy másik kis üzembe történő szállítása esetén a nemzeti törvény vonatkozik, ez egy határ eset, helyi és korlátozott tevékenység.

c) A tagállamok adaptálhatják a nemzeti intézkedéseket, hogy beépítsék a Rendelet követelmény rendszerébe a kis üzemekre, melyek az ő területükön helyezkednek el, amelyhez nem építhető be az a) vagy b) al-paragrafus.

6. Ez a Rendelet vonatkozik elfogultság nélkül:

a) a lényeges állat- és közegészségügyi rendelkezésekre, beleértve szigorúbb rendelkezéseket, melyek a megelőzés, ellenőrzés és betegség felszámolás, mint TSE, ebben a részben lettek lefektetve,

b) állatvédelmi követelmény rendszer,

c) követelmény rendszer az állatok azonosítására és az állati eredetű termékek visszakereshetőségére.

2. Cikkely

Fogalom meghatározások

A következő fogalom meghatározások érvényesek ebben a Rendeletben:

1. a fogalom meghatározás megtalálható a 178/2002/EC-ben
2. a fogalom meghatározás megtalálható a ../2004/EC-ben
3. a fogalom meghatározás megtalálható az I. Mellékletben
4. technikai meghatározások megtalálhatók a II. és III. Mellékletben.

II. FEJEZET

AZ ÉLELMISZER ELŐÁLLÍTÓK KÖTELEZETTSÉGEI

3. Cikkely

Általános kötelezettségek

1. Az élelmiszer előállítóknak meg kell felelni a lényeges rendelkezések II. és III. Mellékleteinek.

2. Az élelmiszer előállító nem használhat egyéb anyagot, mint ivóvíz minőségű vizet, vagy amikor a 852/2004/EC, vagy ez a Rendelet megengedi, használható a tiszta víz, eltávolítani az állati eredetű termék felületéről a szennyező anyagot azzal az eljárással, amire a 12(2) Cikkely hivatkozik. Élelmiszer előállítók meg kell, hogy feleljenek bármilyem feltételnek és használniuk kell ugyanazokat az adaptált eljárásokat. A jóváhagyott anyagok használata, nem érinti az élelmiszer előállító feladatát, hogy megfeleljen a Rendelet a követelményeinek.

4. Cikkely

Létesítmények regisztrálása és jóváhagyása

1. Az élelmiszer előállító kereskedelmi forgalomba hozhatja állati eredetű termékét a Közösség piacán, ha exkluzív módon gyártották és kezelték egy létesítményben:

a) ha megfelel a 852/2004/EC Rendelet lényeges követelményeinek, a Rendelet II. és III. Mellékletének és az élelmiszer törvény lényeges követelményeinek,

b) ha az illetékes hatóság regisztrálta, vagy ahol szükséges, a 2. §-nak megfelelően jóváhagyta.

2. Elfogultság nélkül a 852/2004/EC Rendelet 6(3) Cikkelyére a létesítmények, melyek állati eredetű terméket dolgoztak fel, a vonatkozó követelményeket a Rendelet III. Melléklete szabályozza, az üzem addig nem működhet, míg az illetékes hatóság ennek a Cikkelynek a 3. §-a alapján jóváhagyja, annak kivételével, ha a létesítmény csak a következő tevékenységet végzi:

a) elsődleges termék
b) szállítás
c) termék tárolása, mely nem igényel hőmérséklet-ellenőrzött tárolást
d) kis üzemek, mások mint amire a Rendelet 1(5)(b) Cikkelye vonatkozik.

3. Egy jóváhagyás alatt álló létesítmény a 2. §-nak megfelelően nem működhet, hacsak nem az illetékes hatóság, az Európai Parlament 854/2004/EC Rendeletével megegyezően és a Tanács 30.04/2004-ben lefektetett speciális szabályozásnak megfelelően ellenőrzi az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termék szervezését, hatósági ellenőrzését:

a) a létesítmény működésének jóváhagyására engedélyt adhat a helyszíni vizsgálatot követően, vagy

b) feltételes jóváhagyást ad a létesítménynek.

4. Az élelmiszer előállító üzem vezetőjének a 854/2004/EC Rendelet értelmében együtt kell működni az illetékes hatósággal. Nevezetesen az élelmiszer üzem vezetőjének biztosítani kell az üzem a működésének leállítását, ha az illetékes hatóság visszavonja az üzem jóváhagyását, vagy feltételes jóváhagyás esetén elmarad a meghosszabbítás, vagy megadják a teljes jóváhagyást.

5. Ez a Cikkely nem gátolja meg egy létesítmény termékének piacra vitelét a kérelmezés dátuma és ennek a Rendeletnek az alkalmazása között, és az illetékes hatóság ezt követő első felülvizsgálata között, ha:

a) az üzem kérte jóváhagyását a 2. § alapján és állati eredetű termékeit a Közösségi törvényeknek megfelelően viszi piacra ennek a Rendeletnek az alkalmazása előtt, vagy

b) olyan típusú, hogy nem volt követelménye a jóváhagyásnak ennek a Rendeletnek az alkalmazása előtt.

5. Cikkely

Egészségügyi és azonosítási jelölések

1. Az élelmiszer előállító nem viheti piacra a jóváhagyás alatt álló eredetű termékét a 4(2) Cikkelynek megfelelően, hacsak nem:

a) az egészségügyi jelet alkalmazza a 854/2004/EC Rendeletnek megfelelően, vagy

b) amikor az a rendelet nem bocsátja rendelkezésre azt egészségügyi jelet, akkor egy azonosító jelet kell alkalmazni e Rendelet a II. melléklete I. Részének megfelelően.

2. Az élelmiszer előállító csak akkor alkalmazhat azonosítási jelet állati eredetű termékén, ha azt ennek a Rendeletnek megfelelően gyártották és a létesítmény megfelel a 4. Cikkely követelményeinek.

3. Az élelmiszer előállító nem távolíthatja el az egészségügyi jelet, melyet a 854/2004/EC Rendeletnek megfelelően alkalmaztak, hacsak nem a darabolás, feldolgozás művelete során vagy egyéb más megmunkálás alkalmával.

6. Cikkely

Állati eredetű termékek a Közösségen kívüli területről

1. Az élelmiszer előállító csak akkor importálhat állati eredetű terméket a harmadik országból, ha a harmadik ország biztosítja, hogyha:

a) a szállító harmadik ország szerepel a listán, mely a 854/2004/EC Rendelet 1. Cikkelyének megfelel, valamint a harmadik országból, ennek a terméknek az importja megengedett;

b) i) a létesítmény, ahonnan ez a termék elszállítása került és az üzem,
melyben készítették vagy nyerték, a listán szerepel a 854/2004/EC Rendelet 12. Cikkelye alapján és ahonnan ennek a terméknek az importja megengedett, ahol alkalmazzák,

ii) friss hús, darált hús, előkészített hús, hústermék és MSM termék került
gyártásra, mely olyan vágóhídról és a daraboló üzemből származik, melyek a listán szerepelnek, melyet napra készen tartanak a 854/2004/EC Rendelet 12. Cikkelyének megfelelően vagy jóváhagyott Közösségi létesítményből származik, és

iii) puha testűek, kéthéjú echinodermák, tunicates és marine gastropode esetén a termék területe kerül listára a Rendelet 13. Cikkelye alapján;

c) a termék megfelel:

i) ennek a Rendeletnek követelményeinek, beleértve az 5. Cikkelyt az egészségügyi jelre és az azonosítási jelre vonatkozóan,

ii) 852/2004/EC Rendelet követelményeinek,

iii) minden import feltételt a Közösségi törvénynek megfelelően kell lefektetni, mely törvény irányítja az állati eredetű termék import ellenőrzését, és

d) a 854/2004/EC Rendelet 14. Cikkely követelményeinek a bizonyítványok és dokumentációk vonatkozásában az alkalmazás során.

2. Halászati termék importja esetén felmentés adható az 1. §-ban leirtak alól és a 854/2004/EC Rendelet 15. cikkelyében lefektetett speciális rendelkezés az irányadó.

3. Az élelmiszer előállítónak állati eredetű termék importja esetén biztosítania kell, hogy

a) a termék elérhető legyen az import ellenőrzésre a 97/78/EC Irányelvnek megfelelően,

b) az import esetén meg kell felelni a 99/2002/EC Irányelv követelményeinek,

c) a behozott termék felhasználása ellenőrzés alatt csak a III. Melléklet követelményeinek megfelelően végzett import vizsgálat elvégzése után lehetséges.

4. Az élelmiszer előállító olyan élelmiszert importál, mely egyaránt tartalmaz növényi és állati eredetű terméket, akkor biztosítania kell, hogy a feldolgozott állati eredetű termék, melyet az élelmiszer tartalmaz, megfelel az 1-3. § követelményeinek. Ezt nekik demonstrálniuk kell, hogy ennek megfelelően történt az eljárás (pl. azáltal, hogy megfelelő dokumentációt vagy bizonyítványt készít, mely nem szükséges, hogy az 1(d) §-ban kialakított formátumú legyen).

III. FEJEZET

KERESKEDELEM

7. Cikkely

Dokumentációk

1. Amikor a II. vagy III. Melléklet követelményeinek megfelelően az állati eredetű termék szállítmányt bizonyítványnak vagy egyéb dokumentumnak kell kísérni, akkor az élelmiszer előállítónak azt biztosítania kell.

2. A 12(2) Cikkelyben leirt eljárásnak megfelelően:

a) modell dokumentumok létesíthetők,
b) rendelkezés történhet az elektronikus dokumentációk használatára.

8. Cikkely

Speciális garanciák

1. Élelmiszer előállítók, akik a következő állati eredetű élelmiszereket kívánják Svédországban és Finnországban értékesíteni, meg kell felelniük a 2. §-ban lefektetett szabályoknak a Salmonellára vonatkozóan:

a) kérődző, valamint a sertés húsa, beleértve a darált húst, kizárva az előkészített és mechanikusan szeparált húst,

b) a következő baromfi fajták húsa: házi baromfi, pulyka, gyöngytyúk, kacsa és liba húsa, beleértve a darált húst, de kizárva az előkészített húst és a mechanikusan szeparált húst,

c) tojás.

2. a) A kérődző állatok, sertés és baromfi szállítmányok húsából a szállító üzemben
mintát kell venni a szállítmányból mikrobiológiai vizsgálatra, negatív eredmény esetén a Közösségi törvénynek megfelelően szállítható.

b) Tojás esetén a csomagoló központnak kell garanciát szolgáltatni, hogy a
szállítmány olyan baromfiból származik, mely mikrobiológiai vizsgálaton átesett negatív eredménnyel a Közösségi törvénynek megfelel.

c) Kérődző állatok és sertések húsa esetében az a) al-paragrafusban leirt vizsgálatot nem szükséges elvégezni, ha a szállítmányt egy létesítménybe szánták, ahol hőkezelés különböző formáit alkalmazzák hasonló hatékonysággal. Tojás esetében a vizsgálat a b) al-paragrafusban került leírásra, melyet nem szükséges végrehajtani, ha a szállítmány tovább-feldolgozásra kerül és az alkalmazott eljárás garantálja Salmonella megszüntetését.

d) Az a) és b) al-paragrafusban leirt vizsgálatot nem szükséges végrehajtani, ha az élelmiszer olyan létesítményből származik, ahol az elismert kontroll programot alkalmazzák az állati eredetű élelmiszerre, megfelelően a 12(2) Cikkellyel és egyenértékű, és azzal amit Svédország és Finnország jóváhagyott.

e) Kérődző állatok, sertések és baromfi húsa kereskedelmi dokumentummal vagy bizonyítvánnyal, mely megfelel a Közösségi törvényben leirt formának, kíséri az élelmiszert, biztosítva azt.:

i) az a) al-paragrafusban leirt ellenőrzésre hivatkozva a vizsgálatot elvégezték negatív eredménnyel, vagy

 

ii) a hús olyan célra kerül, amire a c) al-paragrafus hivatkozott, vagy

iii) a hús olyan létesítményből származik, mely megfelel a d) al-paragrafus nak.

f) Tojás esetében a bizonyítványnak igazolni kell, hogy a b) al-paragrafusban leirt vizsgálat elvégzésre került negatív eredménnyel, vagy hogy a tojás olyan felhasználóhoz került, ahol a c) al-paragrafusban leirt módszert alkalmaznak, és ilyen bizonyítványnak kell kísérni a szállítmányt.

3. A 12(2) Cikkelyben leirt eljárásnak megfelelően:

a) az 1. és 2. § követelményeit adaptálni kell, különösen figyelembe véve a tagállamok kontroll programjában bekövetkezett változásokat, vagy a mikrobiológiai kritériumok adaptációját a 852/2004/EC Rendeletnek megfelelően;

b) a szabályzat a 2. §-ban lefekteti, hogy az élelmiszer, melyre az 1. § hivatkozik, esetleg kiszélesíthető egészében vagy részeiben bármelyik tagállamra, vagy annak részére, vagy a tagállamok egyes régióira, mely rendelkezik olyan kontroll programmal, mely egyenértékű a svéd és finn jóváhagyott programmal, melyek az állati eredetű élelmiszerekre vonatkoznak.

4. Ebben a cikkelyben leirt kontroll program azt jelenti, hogy a kontroll program a
2160/2004/EC Rendelettel jóváhagyásra került.

 

IV. FEJEZET

VÉGSŐ RENDELKEZÉS

9. Cikkely

Az alkalmazott intézkedések és átmeneti intézkedések

Az alkalmazott és az átmeneti intézkedések lefektetésre kerültek a 12(2) Cikkelyben leirt eljárások szerint.

10. Cikkely

A II. és III. Melléklet módosítása és adaptációja

1. A II. és a III. Melléklet adaptálásra vagy korszerűsítésre került a 12(2) Cikkelyben leirt eljárás szerint, figyelembe véve a következőket:

a) a jó gyakorlatra kifejlesztett útmutató,
b) a tapasztalat, melyet a HACCP alapú rendszerből nyertek a 852/2004/EC Rendelet 5. Cikkelye értelmében,
c) a technológiai fejlődés és azok gyakorlati konzekvenciája, a fogyasztók elvárása az élelmiszer összetétel tekintetében,
d) tudományos javaslatok, különösen az új veszély elemzésre,
e) az élelmiszerek mikrobiológiai hőmérsékleti kritériumai,
f) a fogyasztásban történt változások.

2. A II. és III. Melléklet használata alól felmentés adható a 12(2) Cikkelyben leirt eljárásra hivatkozva, akkor, ha nem érinti ennek a Rendeletnek szándékát, hatékonyságát.

3. A tagállamok kompromisszum nélkül elérhetik ennek a Rendeletnek a szándékát, adaptálva a 4-től 8-ig § megfelelő nemzeti intézkedéseit, a követelmények a III. Mellékletben kerültek leírásra.

4. a) A 3. §-ban leirt nemzeti intézkedések célja:

i) lehetővé teszi a tradicionális eljárások folyamatos használatát a termék bármelyik stádiumában, az élelmiszer feldolgozás vagy kereskedelmi forgalomba juttatáskor egyaránt,

ii) alkalmazkodik az élelmiszer előállítók szükségleteihez a régiókban, melyek speciális földrajzi helyzetnek vannak kitéve.

b) Más esetekben csak a létesítmény konstrukciójával, fekvésével, eszközökkel,
berendezésekkel foglalkozik.

5. Bármelyik tagállam adaptálni kívánja a nemzeti intézkedéseket, ahogyan az a 3. §-ban említésre került, jelezni kell a Bizottságnak és a többi tagállamnak. Minden egyes jelzésnek:

a) rendelkeznie kell részletes leírással, hogy melyik tagállam melyik követelményét szükséges neki adaptálni, valamint az adaptáció természetét,

b) leírni az élelmiszert és a létesítményt, amelyre vonatkozik,

c) megmagyarázni az adaptáció okát, beleértve ahol lényeges a végzett veszélyelemzés összesítését és bármilyen intézkedés, amit tettek, hogy biztosítsák, hogy az adaptáció nem okoz kompromisszumot ennek a Rendeletnek a szándékában és

d) akármilyen lényeges információt adni.

6. A többi tagállamnak 3 hónap áll rendelkezésre a feljegyzés átvételétől számítva, melyre az 5. § hivatkozott, hogy észrevételeiket írott formában megküldjék a Bizottságnak. Adaptáció esetén a 4(b) § alapján akármelyik tagállam kérésére ez az idő meghosszabbítható 4 hónapra. A Bizottság megkapva az írott észrevételeket egy vagy több tagállamtól a szakbizottságon keresztül megbeszélést folytat a tagállamokkal a 12(1) Cikkelyben leirt eljárásnak megfelelően, hogy a kitűzött célú intézkedést alkalmazni fogják, a téma, ha szükséges, megfelelő módosításra kerül. Ahol ez alkalmas, a Bizottság javasolhat általános intézkedéseket az 1. vagy 2. Cikkelynek megfelelően.

7. A tagállamok adaptálhatnak nemzeti intézkedéseket, adaptálva a III. Melléklet követelményeit, csak:

a) megfelelve a határozatnak, melyet adaptáltak a 6. §-nak megfelelően,

b) ha egy hónap múlva a 6. §-ban említett idő lejárta után a Bizottság nem informálja a tagállamokat, hogy írott észrevételt kapott a 6. §-nak megfelelően, vagy azt, hogy készül javasolni a 6. §-nak megfelelő határozat adaptációját,

c) a 8. §-nak megfelelően.

8. A tagállamok saját kezdeményezésüket alárendelve a Szerződés általános rendelkezésének, fenntarthatnak vagy létesíthetnek nemzeti szabályokat:

a) megtiltják vagy megszigorítják saját területükön a nyers tej és a nyers tejszín piacra vitelét, melyet közvetlen emberi fogyasztásra szánnak, vagy

b) az illetékes hatóság engedélyével megengedik a nyers tej használatát, mely nem felel meg a kritériumoknak, melyet a III. melléklet IX. Részében fektettek le, mikroba szám és szomatikus sejtszám tekintetében feldolgozásra, sajt gyártásra, érlelve, vagy legalább 60 napos érlelési időszak után, amennyiben az így nyert sajtok nem befolyásolják hátrányosan a Rendelet szándékának megvalósítását.

11. Cikkely

Speciális határozatok

Előítélet nélkül a 9 és a 10(1) Cikkely nagylelkűségéhez, alkalmazza az intézkedéseket, melyek esetleg le vannak fektetve, vagy a módosítások a II. vagy III. Melléklethez adaptálták a 12(2) Cikkelyben leirt eljárásnak megfelelően:

1. lefekteti a szállítás szabályait, amikor a hús meleg,

2. specifikálja különösen MSM tekintetében, ahol a kalcium tartalom jelentősen nem magasabb, mint a darált húsban,

3. lefektet más kezelési módokat, melyek esetleg alkalmazhatók egy feldolgozó üzemben, mint az élő kéthéjú puhatestűek, melyek a B vagy C termékzónából származnak és nem lettek alávetve tisztításnak vagy visszahelyezésnek,

4. részletezni az elfogadott vizsgálati módszert a tengeri biotoxinra,

5. lefektet kiegészítő egészségügyi szabványokat az élő kétkagylós puhatestűekre, együttműködve a Közösség Referencia Laboratóriumával, beleértve:

a) határértéket és vizsgálati eljárást más, tengeri biotoxinra,
b) vírus vizsgálati eljárás és virológiai szabványok,
c) mintavételi terv és eljárások, analitikai toleranciák, melyeket alkalmazni kell, hogy ellenőrizni lehessen az egészségügyi szabványnak való megfelelést,

6. le kell fektetni egészségügyi szabványokat, vagy az ellenőrzés rendszerét, ahol tudományos bizonyíték jelzi, hogy szükség van a közegészség védelmére,

7. a III. Melléklet VII. Rész, IX. Fejezet kiterjed a fésűs kagylókra (pectinidae),

8. specifikálni a kritériumot annak meghatározására, amikor az epidemiológiai adatok jelzik, hogy a halászati területek nem jelentenek veszélyt az egészségre, mint pl. paraziták jelenléte és ez konzekvensen meghatározza, hogy az illetékes hatóság megengedheti az élelmiszer előállítónak, hogy ne fagyassza le halászati termékeit a III. Melléklet VIII. Rész, III. Fejezet D Résznek megfelelően,

9. le kell fektetni a friss fogalom meghatározását és a határértéket hisztamin tekintetében és teljes elpárolgó nitrogént a hal termékekre,

10. megengedni a használatát annak a nyerstejnek, mely nem felel meg a III. Melléklet IX. Rész kritériumainak a mikroba és a szomatikus sejtek miatt és csak tovább feldolgozásra bizonyos tejtermék gyártásra használható,

11. előítélet nélkül a 96/23/EC Irányelvre, fixálni kell a megengedett maradékanyag maximum értéket, a teljes maradékanyag tartalmát, valamint az antibiotikum készítmény anyagának jelenlétét a nyerstejben,

12. jóvá kell hagyni az egyenértékű eljárásokat a zselatin vagy kollagén termékekre.

12. Cikkely

Szakbizottsági eljárás

1. A Bizottságnak segítséget ad az Állandó Szakbizottság az Élelmiszer Lánc és az Állategészségügy terén.

2. Ahol erre a §-ra hivatkozás történt, az 1999/468/EC Határozat 5. és 7. Cikkelye vonatkozik, figyelembe véve a 8. Cikkely rendelkezését.
Az időszak, amelyet az 1999/468/EC Határozat 5(6) Cikkelye 3 hónapot határozott meg.

3. A Szakbizottság adaptálni fogja a szabályzati eljárást.

13. Cikkely

Konzultáció az Európai Élelmiszer Biztonsági Hatósággal

 

A Bizottság tárgyal az Európai Élelmiszer Biztonsági Hatósággal akármilyen témában, mely ennek a Rendeletnek a hatáskörébe tartozik, lényeges hatással bír a közegészségügyre és különösen, mielőtt javasolná kiterjeszteni a III. Melléklet III. Részét egyéb állatfajokkal.

 

14. Cikkely

Jelentés az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak

1. A Bizottságnak fel kell terjeszteni egy jelentést nem később, mint .. az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak felülvizsgálatra e Rendelet alkalmazása során nyert tapasztalatokról.

2. A Bizottság, ha alkalmasnak tartja, a jelentéshez mellékeli javaslatát.

15. Cikkely

Ez a Rendelet életbe lép 20 nappal azután, hogy az Európai Unió lapjában az Official Journalban megjelentetik.
A következő törvények életbe lépésétől számított 18 hónapon át érvényben lesz:

a) 852/2004/EC Rendelet
b) 854/2004/EC Rendelet
c) /2004/EC Irányelv

Mindezek ellenére vonatkozik nem korábban, mint 2006. január 1.

Ez a Rendelet teljes terjedelmében és közvetlenül alkalmazható minden tagállamban.

 

Készült Strasburgban
2004. 04. 29.

Európai Parlament és Tanács

FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK

A Rendelet alkalmazásában:

1. HÚS

1.1. Hús az 1.2-1.8-ig pontokban megjelentett állatok ehető része.

1.2. Házi patás állat a szarvasmarha (beleértve a babulust és a bölényt), sertés, juh, kecske és házi egypatás állat.

1.3. Baromfi a tenyésztett madarat, ideszámítva madarakat, melyeket nem tekintenek házi állatnak, de amit tenyésztenek farmokon és házi állatként sorolják be, kivéve a szélesmellű futómadarat (ratites).

1.4. Nyúl, mezei nyúl, rágcsálók.

1.5. Vad állatot jelent:

- a vad patás állatok, nyúl és egyéb más emlős állat a területen, melyekre vadásznak emberi fogyasztásra, az alkalmazandó törvény értelmében vadnak minősül a tagállam vonatkozásában, ideszámítva emlősöket, melyek nem egy zárt területen élnek szabadon, hasonlóan a vadakhoz,

- vad madarak, melyeket vadásznak emberi fogyasztásra.

1.6. Tenyésztett vad jelenti a tenyésztett szélesmellű futómadár, szárazföldi emlősök és egyebek, melyeket 1.2. nem említ.

1.7. Apró vadak jelent vadon élő madarakat és nyulat, melyek szabadon élnek a vadonban.

1.8. Nagy vad a vadonban szabadon élő szárazföldi emlőst jelent és nem tartozik az apró vad kategóriába.

1.9. Állati test a állat egész testét jelenti, vágás és tisztítás után.

1.10. Friss hús olyan húst jelent, mely nem megy át eltarthatósági eljáráson, csak hűtésen, fagyasztáson vagy gyorsfagyasztáson és idetartozik a vákuum csomagolású és védőgázas csomagolású hús is.

1.11. Belsőség friss húst jelent, mely más, mint az állati test, ideszámítva a zsigereket és a vért.

1.12. Zsigerek a mell, has és medence üregben lévő szervek, beleértve a légcsövet, nyelőcsövet, madaraknál a begyet.

 

1.13. Darált hús kicsontozott, apróra darált húst jelent, mely nem tartalmaz 1 %-nál több sót.

1.14. Mechanikusan nyert hús (MSM mechanically separated meat) olyan terméket jelent, amikor a csontozás után a csontokról mechanikus úton eltávolítják a húst, vagy baromfi testekről, mely az izom felépítésének módosulásához vagy elvesztéséhez vezet.

1.15. Előkészített hús olyan friss húst jelent, amelyet apró darabokra vágtak, amelyhez élelmiszerként fűszereket vagy adalék anyagot adtak vagy egy olyan kezelésen esett át, mely nem volt elegendő, hogy módosítsa az izom szerkezetét és eltüntesse a friss hús karakterét.

1.16. Vágóhíd egy olyan létesítmény, melyet az állatok vágására, tisztítására használnak, a húst emberi fogyasztásra szánják.

1.17. Daraboló üzem egy olyan létesítmény, melyet a hús kicsontozására, feldarabolására használnak.

1.18. Vad feldolgozó létesítmény bármilyen létesítmény, ahol a vad húsát nyerik a vadászat után és kereskedelmi forgalomra előkészítik.

2. KÉTHÉJÚ PUHATESTŰ ÁLLAT

2.1. Kéthéjú puhatestű állat filter-táplálkozású Lamellibranchiata puhatestű.

2.2. Tengeri biotoxinok mérgező anyagok halmozódása a kéthéjú puhatestű állatokban annak eredményeként, hogy toxin tartalmazó planktonnal táplálkoznak.

2.3. Kondicionáló a kéthéjú élő puhatestű állatok tárolása, melyek az A termékzónából származnak, tisztító központ vagy szállítási központ vagy akármilyen berendezés, mely tiszta tengervizet tartalmaz vagy természetes része a tengernek a homok, az iszap, a nyálka eltávolítására, hogy megőrizze vagy javítsa a termék érzékszervi minőségét és biztosítsa, hogy jó állapotban életképesek maradjanak a csomagolás és szállítás előtt.

2.4. Begyűjtő bármilyen természetes vagy jogi személy, aki a begyűjtő területről élő tengeri puhatestű állatokat gyűjt kezelésre, feldolgozásra és forgalomba hozatal céljából.

2.5. Tenyésztési terület minden tengeri, torkolati vagy öböl terület, amely a tengeri puhatestű állatok természetes élőhelye és ahonnan az élő tengeri puhatestűeket elviszik.

2.6. Átmosó terület bármelyik tengeri, torkolati vagy öböl vagy egyéb terület, melynek határait egyértelműen jelzik és amelyet kizárólag élő tengeri puhatestű állatok természetes tisztítására használnak.

 

2.7. Elosztó központ tengeri vagy szárazföldi létesítmény a tengeri puhatestű állatok fogadására, feljavítására, mosására, tisztítására, osztályozására és csomagolására szolgál.

2.8. Tisztító központ egy létesítmény tároló tartályokkal, melybe tiszta tengeri vizet töltenek és ebbe helyezik az élő tengeri puhatestűeket, hogy csökkentsék a szennyeződésüket és alkalmassá tegyék emberi fogyasztásra.

2.9. Visszahelyezés az élő tengeri puhatestűek visszahelyezését jelenti a tengerbe, torkolatba, öbölbe egy időre, ami szükséges a szennyeződés csökkentésére és a termék emberi fogyasztásra alkalmassá tételére. Ebbe nem tartozik az a speciális művelet, amikor a tengeri puhatestűeket áthelyezik alkalmasabb területre továbbnövekedésre, feljavításra.

3. HALÁSZATI TERMÉKEK

3.1. Halászati termékek minden tengeri vagy édes vízi állat (kivéve a tengeri puhatestűeket, élő echinoderma, tunicates, gastropods, vízi emlősök, békák) annak minden ehető részei és termékei, akár tenyésztett, akár a vadonból került kihalászásra.

3.2. Halászati hajó bármilyen hajó, amelyen halászati termék előállítási célból átmegy a következő műveleten, filézés, szeletelés, nyúzás, aprítás, darabolás, darálás vagy feldolgozás, hűtés, fagyasztás és ezt követően az egyedi vagy nagybani csomagolás.

3.3. Fagyasztó hajó bármilyen hajó, amely fagyasztja a halászati termékeket, ahol szükséges az előkészítő munka után, mint véreztetés, fejeltávolítás, kicsöpögtetés, uszonyok eltávolítása és ahol szükséges az elsődleges és/vagy nagybani csomagolás.

3.4. Mechanikusan szeparált halászati termék bármilyen termék, amelyet a hal húsának az eltávolításával nyernek mechanikai eszköz alkalmazásával, amelynek eredményeként a hal húsának struktúrája megváltozik.

3.5. Friss halászati termékek bármilyen egész vagy előkészített halászati termék, beleértve a vákuum vagy védőgázas csomagolású termékeket, amelyeken eltarthatóság céljából a hűtésen kívül más kezelési eljárást nem alkalmaztak.

3.6. Előkészített halászati termék nem kezelt halászati termék, mely átmegy egy olyan kezelésen, mely megváltoztatja az egész anatómiai egységét, mint az elvéreztetés, fej eltávolítás, szeletelés, filézés és aprítás.

4. TEJ

4.1. Nyers tej az a tejtermék, amikor a tőgy mirigyei kiválasztják a tejet a tenyésztett állatoknál és nem melegítették 40°C-nál magasabbra vagy átmegy bármilyen kezelésen, mely ezzel egyenértékű hatást vált ki.

 

4.2. Tejtermelő gazdaság egy olyan létesítmény, ahol egy vagy több tejtermelő állatot tartanak tejtermelésre annak céljából, hogy élelmiszerként kereskedelmi forgalomba hozzák.

5. TOJÁS

5.1. Tojás tojás héjában más mint a törött, inkubált vagy főtt tojás melyet farmon tartott madarak termelnek emberi fogyasztásra vagy tojás termék gyártására.

5.2 Folyékony tojás nem kezelt tojás tartalom a héj eltávolítás után.

5.3. Repedt tojás tojás aminek a héja repedt, de a tojás membránja érintetlen.

5.4. Csomagoló központ egy létesítmény, ahol a tojást osztályozzák minőség és súly alapján.

6. BÉKA COMB ÉS CSIGA

6.1. Béka comb a test hátulsó része egy hosszanti metszéssel elválasztva az első láb mögött, kizsigerelik, majd lebőrözik, a fajtája RNA (Ranidae család).

6.2. Csiga szárazföldi puhatestűt jelent a Helix fajhoz pomatia Linné aspersa Müller, Helix lucorum és Achatinidae családhoz tartozik.

7. FELDOLGOZOTT TERMÉK

7.1. Hústermék feldolgozott terméket jelent, melyet húsból állítanak elő vagy az ilyen feldolgozott terméket tovább feldolgozzák és így a termék vágott felülete már nem mutatja a friss hús karakterisztikus állapotát.

7.2. Tejtermékek feldolgozott terméket jelent, melyet nyers tejből állítanak elő vagy az ilyen feldolgozott terméket tovább feldolgozzák.

7.3. Tojás termék feldolgozott terméket jelent, melyet tojásból állítanak elő vagy a hozzáadott legkülönbözőbb anyagok keveréke vagy tovább feldolgozással előállított termék.

7.4. Feldolgozott halászati termék mely feldolgozott terméket jelent, melyet halászati termékből állítják elő vagy az ilyen termék tovább feldolgozásával nyerik.

7.5. Sütött állati zsiradék olyan zsírszövetet jelent, melyet húsról, csontról nyernek és emberi fogyasztásra szánják.

7.6. Tepertő a fehérje tartalmú maradéka a sütött zsírszalonnának, azután, hogy részlegesen elkülönítik a zsirt és a vizet.

 

7.7. Zselatin természetes oldott fehérje, zselésedő vagy nem zselésedő a kollagént produkáló állati csontokból, bőrből, izületből, synoviából hidrolízissel nyerik.

7.8. Kollagén fehérje alapú termék, melyet állati csontból, bőrből, izületből állítják elő ennek a Rendeletnek megfelelően.

7.9. Kezelt gyomor, hólyagok, belek ez olyan gyomrot, hólyagot, belet jelent, melyet olyan kezelésnek vetettek alá, mint a sózás, hőkezelés, szárítás a tisztításuk után.

8. EGYÉB MEGHATÁROZÁSOK

8.1. Állati eredetű termék-et jelent:

- állati eredetű terméket jelent, beleértve a mézet és a vért,
- az élő kéthéjú puhatestűek, élő echinoderms, élő tunicates, élő tengeri gastropods, melyet emberi fogyasztásra szántak,
- egyéb állatok, melyet élve juttatnak el a végső fogyasztóhoz.

8.2. Nagybani piac élelmiszer üzletet jelent, melybe több, elkülönített egység tartozik, melyek egy közös épületben helyezkednek el, egy része, ahol élelmiszert adnak el élelmiszer üzlet működtetőknek.

 

KÖVETELMÉNYEK SZÁMOS ÁLLATI EREDETŰ TERMÉKRE

I. RÉSZ: AZONOSÍTÁSI JELEK

Amikor szükséges a III. Melléklet rendelkezése és az 5. vagy 6. Cikkelynek megfelelően az élelmiszer előállítónak biztosítania kell az állati eredetű termékek azonosítási jellel való ellátását a következő rendelkezésnek megfelelően:

A. AZ AZONOSÍTÁSI JEL ALKALMAZÁSA

1. Az azonosítási jelet alkalmazni kell, mielőtt a termék elhagyja a létesítményt.

2. Új azonosítási jelet nem szükséges alkalmazni a terméken csak akkor, ha az elsődleges és/vagy másodlagos csomagolást eltávolították, vagy további feldolgozáson megy át a termék egy másik létesítményben, amely esetben az új megjelölésnek jeleznie kell a létesítmény jóváhagyási számát, ahol ezt a tovább feldolgozást végezték.

3. Azonosítási jel nem szükséges a tojásokra a 1907/90 EC Rendeletnek megfelelően, mely tartalmazza a követelményeket a címkézés és jelölések vonatkozásában.

4. Az élelmiszer előállítók a 178/2002 EC Rendelet 18-as Cikkelyének megfelelően rendelkezniük kell egy felhelyezési rendszerrel, eljárással, hogy az élelmiszer előállító, ahonnan az állati eredetű terméket kapta és ahová azt eljutatta, azonosítható legyen.

B. AZ AZONOSÍTÁSI JEL FORMÁJA

5. A jelnek olvashatónak, kitörölhetetlennek, a betűk könnyen kibetűzhetők legyenek, tisztán megjelentetve az illetékes hatóságnak.

6. Az azonosítási jelnek tartalmaznia kell az ország nevét, ahol a létesítmény elhelyezkedik, leírva a teljes nevet vagy két betűkóddal az ISO szabványnak megfelelően.
A tagállamok esetében ezek a kódok a következők AT, BE, DE, DK, ES, FI, FR, GR, IE, IT, LU, NL, PT, SE, és UK.
Az élelmiszer előállítók használhatják régi jelző berendezésüket, melyeket korábban rendeltek, mielőtt ez a Rendelet életbe lépett, amíg a régi tart vagy az újat megkapják.

7. A jelzésnek tartalmaznia kell a létesítmény számát. Ha egy létesítmény előállít olyan terméket, melyre a Rendelet vonatkozik és olyat, amelyre a Rendelet nem vonatkozik, akkor az élelmiszer előállító mind a kétféle termékre alkalmazhatja ugyanazt az azonosítási jelet.

8. Amikor a létesítmény a Közösségen belül helyeződik el, akkor a jelzésnek ovális alakúnak kell lenni és tartalmaznia kell a betűkódot CE, EC, EF, EG, EK, vagy EY.

C. JELÖLÉSI ELJÁRÁS

9. Az azonosítási jel, függően a különböző állati eredetű termékek megjelentetésétől, felhelyezhető közvetlenül a termékre, az elsődleges vagy a másodlagos csomagolásra, vagy rányomtatják a címkére, és azt rögzítik a terméken, az elsődleges vagy másodlagos csomagoláson. A jelzés szintén lehet egy le nem vehető, ellenálló anyagból készült címke.

10. Abban az esetben, ha a csomag darabolt húst vagy belsőséget tartalmaz, akkor a jelzést címkére kell felvinni és elhelyezni a csomagoláson, vagy a csomagolásra előre nyomtatják úgy, hogy elszakad a csomag felnyitásakor. Ez nem szükséges, ha a nyitó eljárás elszakítja a csomagolást. Amikor az elsődleges csomagolás olyan védelmet nyújt, mint a másodlagos csomagolás, akkor a címke fixálható az elsődleges csomagoláson.

11. Ha állati eredetű terméket a szállítás során konténerekbe vagy nagy csomagokba helyeznek és további kezelésre, feldolgozásra, elsődleges és másodlagos csomagolásra szántak egy másik létesítményben, akkor a jelzés elhelyezhető a konténer vagy csomagolás külső felületén.

12. Folyadék, granulátum vagy por alakú állati eredetű termék nagybani szállítása esetén, haltermékek nagybani szállítása esetén azonosítási jel nem szükségen, ha a kísérő dokumentum tartalmazza mindazokat az információkat, melyet a 6., 7. és ahol szükséges a 8. paragrafus meghatározott.

13. Amikor állati eredetű terméket csomagolják közvetlen ellátásként a végső fogyasztó részére szánják, elegendő csak a csomagolás külső felületét ellátni jelzéssel.

14. Amikor a jelzést közvetlenül alkalmazzák az állati eredetű terméken a használt színt a Közösségi szabály rendelkezésének megfelelően kell alkalmazni.

II. RÉSZ: A HACCP ALAPÚ ELJÁRÁS SZÁNDÉKA

1. Az élelmiszer előállítóknak a vágóhidakon biztosítani kell, hogy a használt eljárás a No 852/2004 EC Rendelet 5. Cikkelyében leirt általános követelményeknek megfelel és a veszélyelemzés mutatja, hogy a 2. §-ban felsorolt speciális követelményeknek megfelelően szükséges.

2. Az eljárásnak garantálnia kell, hogy minden egyes állat, vagy ahol szükséges rakomány elfogadott vágóhídra való belépésre alkalmas

a) megfelelően azonosítottak,

b) a szállítmányt a lényeges információk kísérik, melyek a III. Részben kerültek leírásra (a származási helyről a vágóhídra),

c) nem szállítható olyan állattartó telepről vagy olyan területről, ahol elrendelték a szállítási tilalmat, vagy egyéb megszorító intézkedést léptettek életbe állategészségügyi vagy közegészségügyi okból kivéve, ha az illetékes hatóság szállításra engedélyt ad,

d) ha az állat tiszta,

e) egészséges olyan mértékben, ahogy az élelmiszer előállító meg tudja ítélni,

f) állatvédelmi szempontból az állatok állapota megfelelő a vágóhídra történő megérkezéskor.

3. Ha a 2. paragrafusban felsorolt követelmények teljesítésében tévedés, hiba történt, akkor az élelmiszer előállítónak ezt azonnal jelentenie kell az illetékes hatóságnak és megfelelő intézkedést tenni.

III. RÉSZ: ÉLELMISZER LÁNCCAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓ

Az élelmiszer előállító aki működteti a vágóhidat, minden állatra vonatkozóan, amely más mint a vad és a vágóhídra viszik vagy szándékoznak vinni, annak információt kell kérni, kapni, ellenőrizni, és eljárni ha szükséges az élelmiszer lánc információval kapcsolatosan, ahogyan az ebben a Részben le van írva.

1. A vágóhíd működtetője nem fogadhatja az állatokat a vágóhídra addig, míg a kért és a rendelkezésre álló az élelmiszer biztonságra vonatkozó lényeges információkat, adatokat, melyet a farmon vezetnek 852/2004 EC Rendeletnek megfelelően nem kíséri az állatokat.

2. A vágóhíd működtetőjét az állatok megérkezése előtt 24 órával el kell látni információval, kivéve azt a körülményt, melyet a 7. pont említ.

3. Az 1. pontban említett lényeges információk a következőre vonatkoznak különös tekintettel:

a) farm, telep, régió állategészségügyi helyzete;

b) az állatok egészségi állapota;

c) állatgyógyászati készítmények használata vagy egyéb kezelések az állatok lényeges időszakában, a gyógyszerek kiürülési időszakának jóval nagyobbnak kell lenni zérónál, együtt ezek dátumai a beadás és a kiürülés időszakát számítva;

d) betegség felbukkanása, mely veszélyeztetheti a hús biztonságát;

e) az eredmények ha lényegesek a közegészség védelmében, akármilyen vizsgálatot végeznek az állatból vett mintákon, vagy másik mintákon, melyet betegség diagnosztizálására vettek, mely hatással lehet a hús biztonságára, idetartoznak a monitoring vizsgálat keretében végzett vizsgálatok, zoonózisok kontrollálása, vagy maradékanyag vizsgálat;

f) lényeges jelentések az állatokon végzett, korábbi ante- és post-mortem vizsgálatokról ugyan arról a farmról, területről, különösen az illetékes állatorvos jelentésére;

g) a gyártás időpontja mikor ez jelezheti a betegség jelenlétét; és

h) a magán állatorvos neve és címe, aki rendszeresen ellátja a farm állatait.

4. a) Ennek ellenére nem szükséges az élelmiszer előállítót ellátni

i) információval a 3. a), b), f) és h) pontokban leirtakkal, ha a vágóhíd vezetője már birtokában van ezeknek az információknak (pl. még érvényes intézkedések, vagy minőségi biztosítási sémán át);

ii) a 3. a), b), f) és g) pontokban említett információk, és ha az előállító kinyilatkoztatja, nincs jelenteni való lényeges információ.

b) Nem szükséges, hogy a farmon lévő eredmények szószerinti kivonatát küldjék információként. Ez megtörténhet elektronikus úton az adatok cseréjével, vagy formanyomtatványon egy szabvány nyilatkozat, melyet az előállító aláír.

5. Élelmiszer előállító úgy dönt, hogy elfogadja az állatokat a vágóhídra az után, hogy értékeli az élelmiszer lánc lényeges információit, ezt elérhetővé kell tenni a hatósági állatorvos részére késedelem nélkül és elfogadni a körülményeket, melyet a 7. pont említ. Az élelmiszer előállítónak jeleznie kell a hatósági állatorvosnak minden olyan információt, mely előidézhet egészség problémát, mielőtt az állaton az ante-mortem vizsgálatot elvégzik.

6. Ha bármilyen állat megérkezik a vágóhídra élelmiszerlánc információ nélkül, akkor azonnal értesíteni kell a hatósági állatorvost. Az állat vágását nem végezhetik el míg a hatósági állatorvos erre engedélyt nem ad.

7. Ha az illetékes hatóság megengedi, az élelmiszer lánc információ jöhet az állatokkal együtt a vágóhídra inkább, mint megérkezik 24 órával előbb olyan esetben, mint:

a) sertés, baromfi, tenyésztett vad esetén, mely átesett ante-mortem vizsgálaton a farmon, ha a bizonyítvány, melyet állatorvos irt alá állítja, hogy az állatokat megvizsgálta a farmon és egészségesnek találta azokat;

b) házi egypatások;

c) állatok, melyeket kényszervágóhídon vágtak le, és azokat egy nyilatkozat, az állatorvos aláírásával feljegyezve a kedvező ante-mortem vizsgálati eredményt, kíséri a szállítmányt;

d) az állatok nem érkeznek meg közvetlenül a telepről a vágóhídra.

A vágóhíd üzemeltetőjének értékelni kell az információkat. Amennyiben elfogadják az állatokat vágásra, akkor az a) és c) alprogramban leirt dokumentációt kell adni a hatósági állatorvosnak. Vágás és az állat tisztítása nem történhet meg, amíg a hatósági állatorvos erre engedélyt nem ad.

8. Az élelmiszer előállító üzemeltetőjének ellenőriznie kell a házi egypatás marhalevelét, és biztosnak kell lenni abban, hogy vágási céllal érkezett az állat és a levágott állat húsát emberi fogyasztásra szánták. Ha elfogadták az állatot vágásra, akkor a marhalevelet át kell adni az állatorvosnak.

III. MELLÉKLET

SPECIÁLIS KÖVETELMÉNYEK

I. RÉSZ: HÁZI PATÁS ÁLLATOK HÚSA

I. FEJEZET

AZ ÉLŐ ÁLLATOK SZÁLLÍTÁSA A VÁGÓHÍDRA

Az élelmiszer előállítóknak élő állatot szállítva biztosítaniuk kell a megfelelőséget a következő követelményeknek.

1. Az összegyűjtés és szállítás során az élő állatokat óvatosan kell kezelni anélkül, hogy szükségtelenül fájdalmat okoznának nekik.

2. Az állatok, melyek a betegség tüneteit mutatják, vagy olyan állományból származnak, mely köztudottan szennyeződött és fontos hatással lehetnek a közegészségügyre, csak akkor szállíthatók a vágóhídra, ha az illetékes hatóság erre engedélyt ad.

II. FEJEZET

KÖVETELMÉNYEK A VÁGÓHÍDRA

Az élelmiszer előállítónak biztosnak kell lenni abban, hogy a vágóhíd konstrukciója, elhelyezése, berendezések, eszközök, ahol a patás állatokat vágják, megfelelnek a következő követelményeknek

1. a) A vágóhídnak rendelkeznie kell elegendő és higiénikus felszereltségű állatszállással, mely megengedett hőmérsékletű, könnyű takarítani és fertőtleníteni. El kell látni az állatszállásokat itatókkal, és ha szükséges etetési lehetőséggel. Az állatszálláson a szennyvíz elvezetését úgy kell kialakítani, hogy ne legyen kompromisszum az élelmiszer biztonság vonatkozásában.

b) Csukható, elkülönítő szállást kell biztosítani a beteg vagy betegségre gyanús állatok számára, külön szennyvíz elvezetővel és úgy kell kialakítani, hogy az egészséges állatok nem szennyeződjenek kivéve, ha az illetékes hatóság úgy gondolja, hogy ilyen felszerelés nem szükséges.

c) Az állatszállások nagyságának, berendezésének biztosítania kell, hogy az állatok (a körülményekhez képest) jól érezzék magukat.
A fekvésének olyannak kell lenni, és úgy kell berendezni, hogy az ante-mortem vizsgálatot, az állatok vagy csoportok azonosítását el lehessen végezni.

2. A hús szennyeződésének elkerülésére

a) megfelelő számú helyiséggel kell rendelkezni, melyek megfelelnek a tevékenység elvégzésére,

b) elkülönített helyiség szükséges a gyomor és a bélrendszer ürítésére, tisztítására, hacsak az illetékes hatóság engedélyezi az időben történő szeparáltságot esetről esetre,

c) biztosítani kell a szeparáltságot a térben vagy időben a következő műveletek esetén:

i) kábítás és véreztetés

ii) sertések esetében forrázás, szőrtelenítés, kaparás, bizonyos részek eltávolítása

iii) zsigerelés és további tisztítás

iv) a tiszta bél és pacal

v) az egyéb bél előkészítése, tisztítása, a fejek kezelése, lebőrözése ne történhet a vágóvonalon

vi) bél csomagolása

vii) a hús kiszállítása

d) olyan berendezése van, mely megelőzi, hogy a fej a padozattal, a fallal és egyéb fix dologgal érintkezzen,

e) olyan vágóvonala van, mely folyamatosan előrehalad a vágó eljárás során, elkerüli a kereszt szennyeződéseket a vágóvonal legkülönbözőbb részein. Ahol egy üzemben több vágóvonal működik, gondoskodni kell azok megfelelő elkülönítéséről a kereszt szennyeződés megelőzésére.

3. Rendelkezni kell berendezéssel az eszközök fertőtlenítésére forró vízellátásról, melynek hőmérséklete nem lehet kevesebb 82oC-nál, vagy valamilyen alternatív megoldással, melynek a hatása egyenértékű az előbbi eljárással.

4. A kézmosásra használt berendezés, melyet a hússal foglalkozó dolgozók használnak, olyan kialakításúnak kell lenni, hogy megelőzze a szennyeződés szétszóródását.

5. A hűtőraktárban kell lenni egy zárható résznek a visszatartott hús részére és egy elkülönített zárható raktárnak az olyan hús részére, melyet emberi fogyasztásra alkalmatlannak minősítettek.

6. Rendelkezniük kell egy elkülönített, megfelelően felszerelt kocsimosó és fertőtlenítő hellyel az állatszállító kocsik tisztítására. Mindezek ellenére a vágóhídnak nem szükséges ilyen hellyel rendelkezni, ha az illetékes hatóság megengedi, mivel hivatalosan engedélyezett és felszerelt kocsimosó van a közelben.

7. Rendelkeznie kell egy külön zárható, vágóhellyel a beteg vagy betegségre gyanús állat levágására. Ez nem fontos, ha az illetékes hatóság úgy rendelkezik, hogy a vágás egy másik létesítményben történjen, vagy a normál vágás végén.

8. A gyomor és béltartalom tárolására a vágóhídon ki kell jelölni egy speciális területet, vagy helyet.

9. A vágóhídnak kizárólag az állatorvosi szolgálat részére rendelkezésre kell bocsátani zárható helyiséget.

III. FEJEZET

KÖVETELMÉNYEK A DARABOLÓ ÜZEMEKRE

Az élelmiszer előállítónak biztosítania kell, hogy a daraboló üzemben darabolt hús a házi patás állatból származik:

1. Úgy lett kialakítva, hogy elkerüljék a hús szennyeződését azzal,

a) hogy engedi az állandó előrehaladást a műveletek során, vagy

b) biztosítja az elkülönítést a különböző termék mennyiségek között.

2. Rendelkezik elkülönített raktárral a csomagolt, és veszélynek kitett hús tárolására, hacsak nem a tárolás időben elkülönített, vagy olyan módon, történik, hogy a csomagoló anyag és a csomagolás módja a tárolásnak nem lehet a hús fertőzési forrása.

3. Rendelkezik daraboló helyiséggel és biztosítja a megfelelést az V. Fejezetben leirt követelményeknek

4. Olyan kézmosó berendezése van és olyan kialakítású, hogy a használat során nem okozza a hús szennyeződését a darabolás során.

5. Rendelkeznie kell berendezéssel az eszközök fertőtlenítésére forró vízellátással, melynek hőmérséklete nem lehet kevesebb 82oC-nál, vagy valamilyen alternatív megoldással, melynek hatása egyenértékű az előbbi eljárással.

IV. FEJEZET

VÁGÁS HIGIÉNIÁJA

Élelmiszer előállítók, akik vágóhidat üzemeltetnek, melyben házi patás állatokat vágnak, biztosítaniuk kell a megfelelőséget a következő követelményekkel.

1. A vágóhídra történő megérkezés után az állatok vágását nem szabad indokolatlanul késleltetni. Habár állatvédelmi törvény követelményeként az állatoknak pihenési időt kell biztosítani a vágás előtt.

2. a) A hús olyan állatból származik, melyre a b) és c) alparagrafus hivatkozik nem szabad emberi fogyasztásra használni, vagy akkor sem, ha az állat elpusztul és nem a vágóhídon történő vágástól

b) Csak élő állatokat szánnak vágásra, hozhatnak a vágóhídra kivételesen:

i) olyan állatokat, akik a vágóhíd területén kívül kényszervágásra kerültek a VI. Fejezetnek megfelelően,

ii) az állatokat a farmon vágták le a III. Résznek megfelelően,

iii) vadhús megfelel a II. és IV. Fejezetnek.

c) A hús olyan állatból származik, mely átesett vágóhídi vágáson, egy balesetet követően, használható emberi fogyasztásra, ha az ellenőrzés során nem találnak súlyos sérülést, ami más, mint a baleset következménye.

3. A vágásra küldött állatokat, vagy állatszállítmányokat, azonosítani kell, hogy származási helyük visszakereshető legyen.

4. Az állatoknak tisztának kell lenni.

5. A vágóhíd működtetőjének követni kell a kinevezett állatorvos instrukcióit, a 854/2004 EC Rendeletnek megfelelően, hogy biztosítsák az ante-mortem vizsgálat elvégzését minden vágásra kerülő állat számára alkalmas körülmények között.

6. A vágócsarnokba hozott állatokat, késedelem nélkül le kell vágni.

7. A kábítást, véreztetést, lebőrözést, zsigerelést és egyéb tisztítást el kell végezni minden szükségtelen késedelem nélkül és olyan módon, hogy elkerüljék a hús szennyeződését, különösen:

a) a légcső, nyelőcső érintetlen kell, hogy legyen a véreztetés alatt, kivéve, ha a véreztetés vallási szokás szerint történik;

b) a bőr és a gyapjas bőr eltávolítása során

i) a test érintkezését a bőr külső oldalával meg kell előzni,

ii) a különböző berendezések, melyek kapcsolatba kerülnek a bőr külső oldalával nem szabad, hogy érintse a húst;

c) intézkedést kell tenni, hogy megelőzzék a béltartalom szétkenését a zsigerelés során vagy után, és biztosítani kell a zsigerelés befejezését a kábítás után olyan gyorsan, ahogy lehetséges.

d) a tőgy eltávolítása során nem szabad, hogy a tej vagy a kolosztrum szennyeződést okozzon a testen.

8. A test teljes lebőrözését és az emberi fogyasztásra szánt egyéb részein el kell végezni, kivéve sertéseknél, a fej és láb a juhnál, kecskénél és borjúnál. A fejet, lábat úgy kell kezelni, hogy elkerüljék a hús szennyeződését.

9. Amikor a sertéseket nem bőrözik le, a szőrüket, sörtét azonnal el kell távolítani. A hús szennyeződésének a kockázatát a forrázó vízben minimálisra kell csökkenteni. Csak jóváhagyott adalék anyag használható ebben a műveletben. A sertéseket ezután alaposan le kell öblíteni ivóvíz minőségű vízzel.

10. Az állati testek nem tartalmazhatnak látható fekál szennyeződést. Bármilyen látható szennyeződést kivágással azonnal el kell távolítani, vagy egyéb alternatív megoldással, melynek a hatása egyenértékű.

11. A test és a belsőség nem érintkezhet a padozattal, falakkal, munkaállványokkal.

12. A vágóhíd működtetőjének követni kell az illetékes hatóság instrukcióit, hogy biztosítsák, hogy a post-mortem vizsgálaton minden levágott állat átesett megfelelő körülmények között a 854/2004. EC Rendeletnek megfelelően.

13. Amíg a post-mortem vizsgálatot befejezik, a levágott állat részei további vizsgálat tárgya:

a) azonosíthatónak kell maradni, melyik testhez tartozik;

b) és nem kerülhet érintkezésre másik testtel, belsőséggel, vagy béllel, beleértve azokat, melyek már átestek post-mortem vizsgálaton.

Nem látható rajta patológiai sérülés és a péniszt már korábban levágták és elkobozták.

14. Mindkét veséről le kell fejteni a zsírszövetet. Kérődző állatok, sertés és egypatások esetében a vese burkot szintén el kell távolítani.

15. Ha több állat vérét és béltraktusát gyűjtik ugyanabba a konténerbe mielőtt a post-mortem vizsgálat befejeződik, a konténer teljes tartalmát emberi fogyasztásra alkalmatlannak kell minősíteni, ha egy vagy több állati test emberi fogyasztásra alkalmatlannak minősül.

16. A post-mortem vizsgálat után:

a) kérődző és egypatás állatok manduláit higiénikusan el kell távolítani;

b) részeket, melyek nem alkalmasak emberi fogyasztásra, ha lehet azonnal el kell távolítani a tiszta övezeti részből;

c) az elkülönített, vagy emberi fogyasztásra alkalmatlannak minősített hús, a nem ehető melléktermékek nem kerülhetnek kontaktusba a hússal, melyet emberi fogyasztásra alkalmasnak nyilvánítottak;

d) belsőséget, vagy annak részeit, ami a testben maradt, kivéve a veséket, teljesen el kell távolítani olyan gyorsan, ahogyan csak lehet, hacsak az illetékes hatóság másként nem intézkedik.

17. A vágás és a post-mortem vizsgálat befejezése után a húst a VII. Cikkelyben lefektetett követelményeknek megfelelően kell tárolni.

18. Amikor további kezelésre szánják:

a) a gyomrot forrázni vagy tisztítani kell,

b) a beleket üríteni és tisztítani kell,

c) a fejeket és lábat lebőrözni, vagy forrázni és szőrteleníteni kell.

19. Amikor létesítményeket jóváhagynak különböző állatfajok vágására a tenyésztett vad testek kezelése, és a vadhús esetében óvatosságból megelőző intézkedést kell tenni, hogy a kereszt fertőződést elkerüljék, elkülönítéssel időben vagy térben. Elkülönített berendezés szükséges a bőrében lévő tenyésztett vad fogadásra, tárolásra, melyet a farmon vágtak le, és a vad részére is.

20. Ha a vágóhíd nem rendelkezik zárható helyiséggel, melyet a beteg vagy betegségre gyanús állatok vágására tartanak fenn, a vágóhídon a berendezést, melyet ezek nem az állatoknak a vágására használtak, meg kell tisztítani, mosni és fertőtleníteni hatósági felügyelet alatt, mielőtt az egészséges állatok vágását megkezdenék.

V. FEJEZET

DARABOLÁSRA, KICSONTOZÁSRA VONATKOZÓ HIGIÉNIA

Az élelmiszer előállítónak biztosítania kell, hogy a házi patások darabolása, kicsontozása a következő követelménynek megfelel.

1. A házi patások testét esetleg kettéhasítják, vagy negyedelik, a fél állati testet maximum három részre vághatják a vágóhídon. További darabolást, csontozást a daraboló üzemben kell végezni.

2. Húson történő munkálatokat úgy kell szervezni, hogy megelőzzék vagy minimalizálják a szennyeződést. Ennek megfelelően az élelmiszer előállítóknak biztosítaniuk kell különösen a következőket:

a) a darabolásra szánt húst folyamatos előrehaladással viszik a daraboló helyiségbe,

b) a darabolás, csontozás, lenyesés, szeletelés, aprítás, csomagolás során a hús és a belsőség hőmérsékletét 3oC-on, és más húsok hőmérsékletét 7oC-on kell tartani, ennek megtartásához a terem hőmérséklete nem lehet több 12oC-nál, egyéb alternatív rendszer elfogadható, ha hatása egyenértékű.

c) amikor a létesítményt különböző állatfajok darabolására hagytak jóvá, elővigyázatosnak kell lenni, kereszt szennyeződés elkerülésére, ahol szükséges elkülönítéssel térben és időben kell végezni a tevékenységet a különböző fajok esetén.

3. A húst darabolhatják és kicsontozhatják mielőtt eléri a 2. b) pontban leirt hőmérsékletet akkor, VII. Fejezet 3. pontja az irányadó.

4. A húst darabolhatják és kicsontozhatják mielőtt eléri a 2. b) pontban leirt hőmérsékletet akkor, ha a daraboló helyiség és a vágóhelyiségek ugyanazon a részen helyeződnek el. Ilyen esetben a húst átszállíthatják a darabolóba közvetlenül a vágó helyiségből vagy azután, hogy hűtötték vagy a hűtőkből. A darabolás után, amilyen gyorsan csak lehet, és ahol megfelelő a húst becsomagolják és lehűtik a 2. b) pontban megadott hőmérsékletre.

VI. FEJEZET

KÉNYSZERVÁGÁS A VÁGÓHÍD TERÜLETÉN KÍVÜL

Az élelmiszer előállítónak biztosítania kell, hogy ha a patás állat vágóhídon kívül kerül kényszervágásra, akkor az állat húsa esetleg felhasználható emberi fogyasztásra, ha mindenben megfelel az alábbi követelményeknek.

1. Egy egyébként egészséges állat balesetet szenved a vágóhídra történő szállítását megelőzően, és állatvédelmi okokból történik a kényszervágás.

2. Az állatorvosnak el kell végezni az ante-mortem vizsgálatot az állaton.

3. A levágott és kivéreztetett állatot be kell szállítani a vágóhídra, higiénikusan és késedelem nélkül. Gyomor és a belek eltávolíthatók, de más egyéb tisztítási művelet nem végezhető a helyszínen, állatorvos felügyelete alatt. Bármilyen eltávolított belsőséget a levágott állat mellé kell tenni a vágóhídra történő szállításkor, és az azonosításról gondoskodni kell.

4. Ha több mint két óra telik el a vágás és a vágóhídra érkezés között, akkor az állat hűtéséről gondoskodni kell. Ahol a klimatikus viszonyok megengedik, aktív hűtés nem szükséges.

5. Az állattartó telep működtetője, aki felnevelte az állatot, nyilatkozatot ad az állat eredetét illetően, jelzi bármilyen állatgyógyászati termék használatát, vagy egyéb kezeléseket annak dátumát, kiürülési időt, és ez az igazolás el kell, hogy kísérje a levágott állatot a vágóhídra.

6. Nyilatkozatot ad az állatorvos az ante-mortem vizsgálat kedvező eredményéről, időpontjáról, bármilyen állatorvosi kezelésről, kényszervágás okáról és ennek az igazolásnak szintén el kell kísérnie a levágott állatot a vágóhídra.

7. A levágott állat húsának meg kell felelnie emberi fogyasztásra a vágóhídon történő post-mortem vizsgálat során a 854/2004 EC Rendeletnek megfelelően, beleértve bármilyen kiegészítő vizsgálatot, mely kényszervágás esetén szükséges.

8. Az élelmiszer előállítónak követnie kell az állatorvos instrukcióit a hús használatával kapcsolatosan.

9. Az élelmiszer előállító nem viheti a húst piacra, ha az kényszervágott állatból származik, csak ha rendelkezik egészségügyi jellel, amit 854/2004 EC Rendelet leír, vagy az azonosítási jellel, melyet ez a Rendelet II. Melléklete I. Része határoz meg. Az ilyen hús csak a tagállamon belül, ahol a kényszervágás történt, vihető piacra, a nemzeti törvénynek megfelelően.

VII. FEJEZET

TÁROLÁS ÉS SZÁLLÍTÁS

Az élelmiszer előállítónak biztosítania kell, hogy a patás állatok húsának tárolása, szállítása a következő követelményeknek megfeleljen.

1. a) Hacsak speciális szabályozás nem intézkedik másként, a post-mortem vizsgálatot a hűtésnek kell követnie a vágóhídon, hogy biztosítsák folyamatában, hogy a hús és a belsőség hőmérséklete ne legyen 3oC fölött, és egyéb húsok hőmérséklete 7oC fölött, és a hűtőfolyosók biztosítják a folyamatos hőmérséklet csökkenést. Hús darabolható, kicsontozható a hűtés folyamán az V. Fejezet 4. pontja alapján.

b) A hűtési folyamat során a megfelelő légcseréről gondoskodni kell, hogy megelőzzék a kondenzációt a húsfelületen.

2. Húsnak el kell érni az 1-es pontban leirt hőmérsékletet, és ezt kell tartani a tárolás során.

3. Húsnak el kell érni az 1-es pontban leirt hőmérsékletet a szállítás előtt és a szállítás során ezt fenn kell tartani. Ennek ellenére a szállítás kivitelezhető, ha az illetékes hatóság engedélyezi, és lehetővé teszi speciális termék gyártását feltéve, ha:

a) ilyen szállítás történhet a követelményeknek megfelelően, ha az illetékes hatóság pontosan meghatározza a szállítás feltételeit egyik üzemből a másik üzembe;

b) a hús elhagyja a vágóhidat, vagy daraboló üzemet vágócsarnoki részen, azonnal és a szállítás nem hosszabb két óránál.

4. Amennyiben a húst fagyasztásra szánták akkor késedelem nélkül le kell fagyasztani, figyelembe véve, ahol szükséges egy stabilizációs idő a fagyasztás előtt.

5. Csomagolt és csomagolatlan húst egymástól elkülönítve kell szállítani, hacsak nem a tárolás és a szállítás időben elkülönítetten történt, vagy oly módon, hogy a csomagoló anyag és tárolás módja nem lehet forrása a hús szennyeződésének.

II. RÉSZ: BAROMFI HÚS ÉS NYÚLHÚS

I. FEJEZET

ÉLŐÁLLATOK SZÁLLÍTÁSA VÁGÓHÍDRA

Az élelmiszer előállítónak, aki élő állatot szállít a vágóhídra biztosítania kell a következő követelményeknek való megfelelőséget:

1. Állatok gyűjtése és szállítása során óvatosan kell kezelni őket, nem okozva szükségtelen fájdalmat.

2. Állatok betegség tünetét mutatják, vagy olyan állományból származnak, mely tudottan fertőzött, olyan anyaggal, mely közegészségügy szempontjából lényeges, csak abban az esetben szállítható a vágóhídra, ha az illetékes hatóság arra engedélyt ad.

3. Állatok vágóhídra történő szállításra használt ketreceket és modulokat, ahol használnak nem korrodálódó anyagból kell készíteni és olyanból, melyet könnyű takarítani, mosni és fertőtleníteni.

II. FEJEZET

KÖVETELMÉNYEK A VÁGÓHIDAKRA

Az élelmiszer előállítónak biztosítani kell, hogy a vágóhíd konstrukciója, helyzete, tervezése, berendezése megfelel a baromfi vagy nyúl vágásánál a következő követelményeknek:

1. Az állatok fogadására rendelkeznek fogadó hellyel vagy fedett résszel és a vizsgálatot a vágás előtt elvégzik.

2. Hús szennyeződésének elkerülésére szükséges:

a) rendelkezni elegendő számú helyiséggel, mely megfelelő a tevékenység elvégzésére;

b) külön helyiségben végzik a zsigerelést és további tisztítást, beleértve az egész baromfi fűszerezését is, kivéve ha az illetékes hatóság úgy dönt, hogy ezeket a műveleteket időben elkülönítve és esetről-esetre pontosan megjelölt vágóhídon végezzék;

c) a térbeni elkülönítést biztosítani kell a következő tevékenységeknél:

i) kábítás és véreztetés,

ii) kopasztás vagy nyúzás, tolltépés,

iii) hús elszállításra,

d) olyan berendezésűnek kell lenni, hogy megelőzze a húsnak a fallal, padozattal, vagy egyéb fixált berendezéssel történő érintkezését;

e) rendelkezik vágóvonallal (ahol működik), mely folyamatosan a gyártási technológiának megfelelően halad előre, elkerül minden keresztfertőzést a különböző részek vágóvonalaival. Ha egy üzemben több vágóvonal működik, azokat megfelelő elkülönítéssel kell működtetni, hogy megelőzzék a keresztfertőzést.

3. Rendelkeznek az eszközök fertőtlenítésére berendezéssel, forró vízellátással, melynek hőmérséklete nem lehet kevesebb 82oC-nál, vagy alternatív megoldást alkalmaznak, melynek hatása megegyezik a föntiekben leirtakkal.

4. A dolgozók által használt kézmosókat úgy kell kialakítani és elhelyezni, hogy használatukkor a szennyezőanyag ne jusson a hús felületére.

5. Rendelkezni kell zárható, hűtött helyiséggel a visszatartott hús részére, és elkülönített zárható helyiséggel a közfogyasztásra alkalmatlannak minősített hús tárolására.

6. Rendelkezni kell egy elkülönített résszel, megfelelő berendezéssel a tisztítás, mosás és fertőtlenítésre:

a) szállító eszközök, ketrecek,

b) szállító jármű.

Ezeknek a helyeknek a kiépítése nem kötelező b) pont, ha hivatalosan engedélyezett mosóhely működik a közelben.

7. Rendelkezni kell jól felszerelt zárható hellyel kizárólag az állatorvosi szolgálat részére.

III. FEJEZET

KÖVETELMÉNYEK A DARABOLÓ ÜZEMEKRE

Élelmiszer előállítónak biztosítania kell, hogy a daraboló üzemekben, ahol baromfi húst és nyúl húst kezelnek:

1. a) az épület konstrukciója kizárja a hús szennyeződését, különösen

i) a műveletek állandó folyamatos előrehaladó működése,

ii) biztosítja az elkülönítést a különböző gyártási tételek között,

b) rendelkezik elkülönített raktárral a csomagolt és a csomagolatlan hús részére, hacsak nem időben elkülönítve történik a tárolás vagy olyan módon, hogy a csomagolóanyag és a csomagolás módja ne lehet a hús fertőzési forrása;

c) rendelkezik daraboló helyiséggel és berendezéssel, mely megfelel V. Fejezet követelményeinek;

d) rendelkezik kézmosó berendezéssel a dolgozók részére, mely úgy lett kialakítva és elhelyezve, hogy nem szennyezi a húst;

e) rendelkezik eszközfertőtlenítővel, melegvíz szolgáltatással, melynek hőmérséklete nem lehet 82oC-nál alacsonyabb, vagy alternatív rendszerrel, melynek hatékonysága egyenértékű.

2. Ha a következő műveleteket végzik egy daraboló üzemben:

a) liba és kacsa zsigerelése, melyet májra foie gras-re neveltek, és amelyeket a hizlaló farmon kábítottak, véreztettek, tollukat kitépték, vagy

b) hízott baromfi késleltetett zsigerelése

élelmiszer előállítónak egy helyiséget kell biztosítani erre a célra.

IV. FEJEZET

VÁGÁS HIGIÉNIÁJA

Az élelmiszer előállítónak, aki vágóhidat üzemeltet, ahol baromfi vagy nyúl vágásra történi, biztosítania kell a megfelelőséget a következő követelményekkel kapcsolatosan.

1. a) Ha a hús olyan állatból származik mely más, mint a b) pontban említett, nem használható emberi fogyasztásra, ha másként pusztul el, mint a vágás a vágóhídon.

b) Kizárólag élő állatot kívánnak levágni a vágóhídon a következő kivétellel:

i) késleltetett zsigerelésű hízott baromfi, kacsa, liba, melyet hízott liba vagy kacsa májtermelésre hizlaltak és madarak, melyek nem tekinthetők házinak, de amelyet farmon neveltek házi állatként a VI. Fejezetnek megfelelően;

ii) tenyésztett vad vágható a felnevelés helyén a III. Résznek megfelelően;

iii) kisvadak esetében IV. Rész III. Fejezetében leirtak szerint kell eljárni.

2. Vágóhíd működtetőjének követnie kell az illetékes hatóság instrukcióit és biztosítani, hogy az ante-mortem vizsgálatot elvégzik alkalmas feltételek mellett.

3. Ahol a vágóhidak többféle állatfaj vágására lettek jóváhagyva, vagy tenyésztett széles mellű futómadár (ratiti) vagy apróvad vágására, megelőző intézkedést kell tenni a keresztfertőzés elkerülésére térbeni és időbeli elkülönítéssel a különböző fajok között. Ugyancsak elkülönített helyiség szükséges a tenyésztő telepen levágott széles mellű futómadár testének fogadására, tárolására, hasonló az elvárás apróvadak esetében is.

4. A vágóhídra bevitt állatokat késedelem nélkül le kell vágni.

5. Kábítást, véreztetést, lebőrözést, toll eltávolítását, zsigerelést és egyéb tisztítását a testnek késedelem nélkül el kell végezni, oly módon, hogy elkerüljék a hús szennyeződését. Különösen intézkedést kell tenni a gyomor és béltartalom szétkenésének a megelőzésére a zsigerelés során.

6. A vágóhíd működtetőjének követni kell az illetékes hatóság instrukcióit, biztosítani a megfelelő feltételeket a post-mortem vizsgálat elvégzéséhez, hogy a levágott állaton a vizsgálatot helyesen tudják végre hajtani.

7. Post-mortem vizsgálat után:

a) részeket, melyek emberi fogyasztásra alkalmatlanok, amilyen gyorsan csak lehet, el kell távolítania vágóhíd tisztaövezeti részéből;

b) visszatartott hús, vagy olyan hús, amelyet emberi fogyasztásra alkalmatlannak minősítettek, a nem ehető melléktermékek nem kerülhetnek kontaktusba az olyan hússal, melyet emberi fogyasztásra alkalmasnak minősítettek.

c) ha belsőség, vagy annak része a testben marad, kivéve a vesét, azt azonnal el kell távolítani, amilyen gyorsan csak lehet, kivéve, ha az illetékes hatóság másként dönt.

8. Vizsgálat és zsigerelés után a vágott állatot meg kell tisztítani, hűteni, hogy hőmérséklete ne legyen 4oC fölött, kivéve, ha a húst melegen darabolják.

 

9. Ha a testeket vizes-hűtőben kívánják lehűteni, akkor számításba kell venni a következőket:

a) minden lehetséges megelőző intézkedést meg kell tenni a testek szennyeződésének elkerülésére, számításba kell venni a paramétereket, mint a súlyt, víz hőmérsékletet, víz mennyiséget, a víz áramlás irányát és a hűtés idejét.

b) Hűtőkádakat teljesen ki kell üríteni és fertőtleníteni, amikor ez szükséges, minimum naponta egyszer.

10. Beteg vagy betegségre gyanús állatok és olyan állatok vágása, melyeket a betegség felszámolására, vagy ellenőrzési programokra alkalmaznak, nem vágható le az üzemben, kivéve, ha az illetékes hatóság erre engedélyt ad. Ilyen esetben a vágást állatorvosi felülvizsgálat alatt kell végrehajtani, intézkedést tenni a szennyeződés megelőzésére és a létesítmények csak takarítás, fertőtlenítés után használhatók.

V. FEJEZET

HIGIÉNIA A DARABOLÁS SORÁN, DARABOLÁS, CSONTOZÁS UTÁN

Az élelmiszer előállítónak biztosítania kell a baromfi és nyúlhús darabolását, kicsontozását a következő követelményeknek megfelelően:

1. Húson történő munkát úgy kell szervezni, hogy megelőzze vagy minimálisra csökkentse a szennyeződést.
Élelmiszer előállítónak biztosítani kell különösen a következőket:

a) a darabolásra szánt hús előrehaladóan, ahogyan szükséges kerül a darabolóba;

b) darabolás, csontozás nyesés, szeletelés, aprítás, elsődleges és másodlagos csomagolás során a hús belső hőmérséklete 4oC alatt kell lennie, helyiség levegő hőmérséklete nem lehet magasabb 12oC-nál, vagy valami alternatív megoldást alkalmaznak, de a hatékonyságnak egyenértékűnek kell lenni;

c) ahol a daraboló üzemet több különböző állatfajra hagyják jóvá, ott megelőző intézkedést kell tenni a kereszt szennyeződés elkerülésére térben és időben.

2. Mindezek ellenére a hús kicsontozható, darabolható az 1. b) pontban leirt hőmérséklet elérése előtt, amikor a daraboló üzem ugyanazon a helyen van, ahol a vágócsarnok, ha a szállítás a daraboló üzembe:

a) közvetlenül a vágócsarnokból történik,

b) a várakozási idő után hűtőben történő hűtés miatt.

3. Ahogy a húst darabolják, ahol megfelelő, csomagolják, azonnal le kell hűteni az 1. b) pontban leirt hőmérsékletre.

4. A csomagolatlan húst a csomagolttól elkülönítetten kell raktározni és szállítani, hacsak nem különböző időben történik a tárolás, szállítás és a csomagoló anyag, és a csomagolás módja a tárolásnál és a szállításnál nem lehet a fertőző forrása a húsnak.

VI. FEJEZET

VÁGÁS A FARMON

Az élelmiszer előállító levághatja a baromfit a IV. Fejezet 1. b), i) pontokban leirtak alapján, de csak az illetékes hatóság engedélyével és a következő követelmények teljesítésével.

1. Farmot rendszeresen állatorvos ellenőrzi.

2. Élelmiszer előállítónak informálni kell az illetékes hatóságot előre megadni a vágás dátumát, idejét.

3. Telepnek rendelkeznie kell olyan berendezéssel, mely lehetővé teszi a baromfi csoportok ante-mortem vizsgálatát.

4. Telepnek rendelkeznie kell higiénikus vágóhellyel és a baromfi további kezelési lehetőségével.

5. Állatvédelmi törvénynek meg kell felelni.

6. Levágott baromfi vágóhídra történő szállításakor a szállítmányhoz mellékelni kell az élelmiszer működtető nyilatkozatát, jelezve akármilyen állatgyógyászati készítmény alkalmazását vagy kezelésnél gyógyszer beadását, annak dátumát, a gyógyszer kiürülési idejét és a vágás dátumát.

7. Levágott állatot vágóhídra történő szállításakor hatósági vagy megbízott állatorvos által kiadott igazolás kíséri a 854/2004 EC Rendeletnek megfelelően.

8. Zsigerelés nélküli baromfit, melyet hízott májra neveltek, azonnal be kell szállítani, ha szükséges hűtve, a vágóhídra vagy daraboló üzembe. A vágást követő 24 órán belül az állatot ki kell zsigerelni állatorvos felügyelete mellett.

9. Késleltetett zsigerelésű baromfit, mely a farm terméke, esetleg tartható 15 napig 4oC alatt. Ki kell zsigerelni azután vágóhídon vagy daraboló üzemben, mely ugyan abban a tagállamban helyeződik mint a farm.

III. RÉSZ: HÚS ÉS TENYÉSZTETT VAD

1. Az I. Rész szabályozza a termékek kereskedelmi forgalomba történő helyezését, egyenlő ujjú tenyésztett vad emlős húsát illetően, hacsak az illetékes hatóság másként nem dönt alkalmatlanság miatt.

2. A II. Rész szabályozza a termék kereskedelmi forgalomba történő helyezését, mely a széles mellű futómadár húsából készült. Az I. Rész vonatkozik, ha az illetékes hatóság úgy dönt, hogy megfelelő. Megfelelő berendezéssel kell rendelkezniük, melyet az állat nagyságához adaptáltak.

3. Az 1. és a 2. pont értelmében az élelmiszer előállító levághatja a széles mellű futómadarat és a tenyésztett patásállatokat 1-es pont értelmében, ahol a tenyésztés történt az illetékes hatóság engedélyével ha:

a) ha az állatok nem szállíthatók, el kell kerülni minden, veszélyt okozó tényezőt és állatvédelmi szempontból;

b) az állomány rendszeresen átesik állatorvosi ellenőrzésen;

c) az állat tulajdonosa kérelmet nyújt be;

d) az illetékes hatóságot előre értesítik a vágás napjáról, idejéről;

e) állatnevelő telep vezetőjének intézkednie kell, hogy az ante-mortem vizsgálatot elvégezhető legyen a csoporton.

IV. RÉSZ: VADHÚS

I. FEJEZET

ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI ÉS HIGIÉNIAI KÉPZÉSE A VADÁSZOKNAK

1. A vadász aki a vad elejtését, vadászatát azzal a szándékkal végzi, hogy a vadhús kereskedelmi forgalomba kerüljön közfogyasztásra, annak megfelelő kórtani ismerettel kell rendelkeznie a vad húsával kapcsolatosan, a vadhús kezeléssel, az elejtést követően a helyszínen elővizsgálatot kell végeznie.

2. Mindamellett egy vadász csoportból elegendő egy képzett személy, melynek tudása megfelel a Rendelet képzett személy 1. paragrafusába leirtaknak.

3. Képzett személy lehet állattartó, vaddal foglalkozó személy, ha tagja a vadásztársaságnak, vagy a vadászat közvetlen közelében tevékenykedik. Bizonyos esetben a vadásznak prezentálni kell a vadtartó felé, ha az állat elejtése előtt rendellenes viselkedést, mozgást észlelt.

4. Vadászok oktatását az illetékes hatóságnak kell végezni, hogy a vadász képzett személy legyen, legalább a következő tantárgyakat kell megismertetni:

a) általános anatómia, élettan, a vadállatok viselkedése;

b) rendellenes viselkedés, kóros elváltozások, betegség vagy betegség gyanúja, környezeti szennyeződés észlelése, vagy egyéb faktorok, melyek hatással lehetnek az emberi egészségre a fogyasztás után;

c) higiéniai szabályok vadelejtése után, a kezelés, szállítás, zsigerelés stb. helyes alkalmazása;

d) a közfogyasztásra kerülő vadra vonatkozó törvénykezés, adminisztratív eljárások az állatra, közegészségügyre, higiéniai állapotra.

5. Az illetékes hatóságnak fel kell hívni a vadásztársaságok figyelmét ilyen oktatás megszervezésére.

II. FEJEZET

NAGYVADAK KEZELÉSE

1. Elejtett, lőtt nagyvad gyomrát, bélrendszerét mielőbb el kell távolítani, ha szükséges kivéreztetni.

2. Képzett személy húsvizsgálatot végez a vad testén a belsőség eltávolítása esetén a test és a szervek összetartozását biztosítva különösen, ha akármilyen betegségre vagy annak gyanújára utaló tünetet észlel, ami a vadhús elfogyasztása során egészségre veszélyt jelent.

3. Nagyvad kereskedelmi forgalomba akkor kerülhet, ha a vad testét rövid időn belül vadfeldolgozó üzembe szállítják, és ott a 2. pontban leirtak szerint húsvizsgálatot kell alkalmazni. A belsőséget a testtel együtt be kell küldeni, ahogy azt a 4. pont meghatározza. Belsőség és a test összetartozását biztosítani kell.

4. a) Amennyiben a helyszínen végzett húsvizsgálat során nem találtak rendellenességet a 2. paragrafus értelmében, a vad elejtése előtt nem volt rendellenes viselkedés, nem volt gyanú a környezeti szennyeződésre, akkor a képzett húsvizsgálónak a fentiek szerinti megállapítást csatolni kell a testhez, számozott nyilatkozat formájában. Ennek tartalmaznia kell az elejtés napját, idejét, helyét. Ebben az esetben a fejet és a belsőséget nem szükséges beküldeni, kivéve trichinellosis gyanúja esetén, (sertés, egypatások és egyebek), ezeknek a fejét (kivéve az agyart) és a rekeszizmát a testtel be kell küldeni.
Mindemellett a vadászoknak meg kell felelni kiegészítő követelményeknek is, melyet a tagállamok létrehoztak a vadászterületeket illetően, bizonyos maradékanyagok és egyéb anyagok vizsgálatával kapcsolatosan a 96/23 EC Irányelvnek megfelelően végezni a monitoring vizsgálatot.

b) Egyéb körülmények között a fejet (agyar, agancs, szerv kivételével) minden belsőséget, a gyomor és a belet kivéve el kell küldeni a testtel. A képzett személy, aki a vizsgálatot végezte, köteles bejelenteni a hatósági állatorvosnak a rendellenes tüneteket, viselkedést, vagy a környezet szennyezéssel kapcsolatos gyanút, ilyen esetben nem kell a) pontban leirt nyilatkozatot elkészíteni.

c) Amennyiben nincs képzett személy, aki 2. §-nak megfelelően a húsvizsgálatot elvégezné, akkor a fejet (agyar, agancs, szarv kivételével) és minden belsőséget a gyomor és bél kivételével a testtel el kell küldeni.

5. A hűtést a vad elejtését követően elfogadható időn belül meg kell kezdeni, hogy a hús hőmérséklete mindenütt 7oC alatt legyen. Ahol a klimatikus viszonyok megengedik, mesterséges hűtés alkalmazása szükséges.

6. Vadfeldolgozóba történő szállítás során felhalmozva történő szállítást kerülni kell.

7. A nagyvadakat eljuttatva a vadfeldolgozóba húsvizsgálatra kell bemutatni az illetékes állatorvosnak.

8. Kiegészítésként, a nagyvadat szőrében, bőrében, lebőrözhetik, és kereskedelmi forgalomba hozhatják, ha:

a) a lebőrözés előtt elkülönítetten tárolják egyéb élelmiszertől és nem fagyasztva;

b) lebőrözés után a 854/2004 EC Rendeletnek megfelelően átesik húsvizsgálaton.

9. Nagyvadak darabolására, kicsontozására az I. Rész, V. Fejezet vonatkozik.

III. FEJEZET

APRÓVAD KEZELÉSE

1. Vadbegyűjtő helyen végzett húsvizsgálat elvégzése szükséges, hogy a képzett vizsgáló azonosítja bármilyen betegség jellegzetes tünetét, mely egészségre veszélyt jelent. A vizsgálatot a vad elejtése vagy leölése után késedelem nélkül el kell végezni.

2. Amennyiben a vizsgálatot végző személy rendellenes tüneteket, viselkedést észlel vagy a környezetszennyeződéssel kapcsolatos gyanúját köteles bejelenteni és informálni az illetékes hatóságot.

3. Apróvadak húsa csak akkor kerülhet kereskedelmi forgalomba, ha a testeket késedelem nélkül beszállítják a vadfeldolgozó üzembe az 1. pontban említett vizsgálat után.

4. A hűtést az apróvad elejtése, leölése után, elfogadható időn belül meg kell kezdeni, hogy a hús hőmérséklete 4oC alá kerüljön. Ahol a klimatikus viszonyok megengedik, mesterséges hűtés alkalmazása nem szükséges.

5. Vadfeldolgozóba érkezés után a zsigerelést el kell végezni minden szükségtelen késedelem nélkül kivéve, ha az illetékes hatóság másként rendelkezik.

6. Vadfeldolgozó üzembe eljuttatott apróvadat húsvizsgálatra be kell mutatni az illetékes hatóságnak.

7. Apróvadak darabolására, kicsontozására a II. Rész V. Fejezete vonatkozik.

V. RÉSZ: DARÁLT HÚS, ELŐKÉSZÍTETT HÚS ÉS
MECHANIKAI ÚTON SZEPARÁLT HÚS (MSM)

I. FEJEZET

LÉTESÍTMÉNYRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

Élelmiszer előállítónak, aki darált húst, előkészített és MSM húst gyárt biztosítania kell, hogy:

1. az üzem olyan kialakítású, hogy a hús és hústermékek elkerüljék a szennyeződést a következők szerint:

a) eljárás folyamatos előrehaladása történik,

b) biztosítják a különböző termék tételek elkülönítését.

2. Megfelelő helyiségekkel rendelkeznek a csomagolt és a csomagolatlan hús, hústermék tárolására, vagy időben elkülönítetten történik a tárolás, a csomagolás, és olyan anyaggal oly módon történik, hogy nem lehet szennyező forrása a húsnak, hústerméknek.

3. Megfelelően felszerelt helyiséggel rendelkezik, ahol biztosítani tudja a IV. Fejezetben leirt hőmérsékletre vonatkozó követelménynek való megfelelést.

4. Hússal dolgozók kézmosó berendezését úgy kell kialakítani, hogy megelőzzék és elkerüljék a szennyeződést.

5. Eszközök fertőtlenítésére berendezést kell biztosítani meleg víz ellátással, melynek hőmérséklete minimum 82oC, vagy egy alternatíva rendszert, melynek hatása egyenértékű a fent leirt módszerrel.

II. FEJEZET

KÖVETELMÉNY A NYERSANYAGRA

Élelmiszer gyártó aki darált húst, előkészített húst vagy MSM állít elő, biztosítsa, hogy a használt nyersanyag megfelel az alábbi követelménynek:

1. Nyersanyag darált hús készítésére feleljen meg az alábbi követelményeknek:

a) feleljen meg a friss hús követelményeinek;

b) vázizomzatból nyerik, beleértve a hozzátartozó zsírszövetet;

c) nem nyerhetik:

i) apró darabokból, apró nyesedékből (más mint a darabolt egész izom),

ii) MSM,

iii) húsból, mely csont darabokat vagy bőrt tartalmaz,

iv) fejhúsból a rágóizmok kivételével, has fehér vonalának nem izmos részéből, a láb végekből, rekeszizomból (kivéve a hártya eltávolításakor).

2. A következő hús használható előkészített hús előállítására:

a) friss hús,

b) hús megfelel az 1-es pont követelményeinek;

c) ha az előkészített húst bizonyosan hőkezelés nélkül fogyasztják:

i) a húst darált vagy apróhúsból nyerték, mely megfelel az 1. pont követelményeinek, mely más mint 1. c) (i);

ii) MSM megfelel a III. Fejezet 3. d) pont követelményeinek.

3. Nyersanyagnak, melyet MSM termelésére használnak, a következő követelményeknek kell megfelelni:

a) meg kell felelni a friss hús követelményeinek,

b) következő anyag nem használható MSM gyártására:

i) baromfinál a láb, nyakbőr és a fej,

ii) egyéb állatoknál a fejcsont, láb, farok, combcsont, lábszárcsont, karcsont, szárkapocscsont, felkarcsont, orsócsont.

III. FEJEZET

GYÁRTÁS KÖZI ÉS GYÁRTÁS VÉGI HIGIÉNIA

Hús előállítónak, aki darált húst, előkészített húst vagy MSM gyárt, meg kell felelnie a következő követelményeknek:

1. Húson történő munkálatokat úgy kell szervezni és oly módon, hogy megelőzze vagy minimalizálja a hús szennyeződését.
Az élelmiszer előállítónak biztosítania kell, hogy a hús amit használ:

a) hőmérséklete nem magasabb 4oC-nál baromfi esetén, 3oC a belsőségnél, 7oC egyéb húsoknál,

b) előkészítő helyiségbe a szükségesnek megfelelően fokozatosan hozzák.

2. A következő követelmény vonatkozik a darált húsra és az előkészített húsra.

a) baromfi hús esetén, vágás után 3 napon belül;

b) hűtött húsból készítve a darált húst:

i) baromfi esetében a vágás után 3 napon belül;

ii) más állatok esetében a vágás után 6 napon belül;

iii) levágott, kicsontozott, vákuum csomagolt marhahús, borjú hús esetén 15 napon belül,

c) darált hús, és előkészített hús elkészítése után a terméket késedelem nélkül be kell csomagolni és

i) lehűteni míg a darált hús belső hőmérséklete 2oC alá kerül, előkészített hús esetén 4oC alá,

ii) fagyasztás esetén míg a belső hőmérséklet -18oC-ot eléri.

Ezeket a hőmérsékleti tényezőket a tárolás és a szállítás alatt fenn kell tartani.

3. A következő követelmény vonatkozik a MSM termékre, használatára, melyet technikai eszközzel állítanak elő úgy, hogy termékgyártásra használt csont állománya változatlan marad, és a termék kalcium tartalma lényegesen nem magasabb, mint a darált húsé.

a) Kicsontozásra szánt nyersanyag a helyi vágóhídon nem lehet öregebb 7 napnál és a kicsontozásra szánt nyersanyag nem lehet öregebb 5 napnál. Baromfi testek nem lehetnek 3 napnál idősebbek.

b) Mechanikai szeparálást a kicsontozás után azonnal el kell végezni.

c) Ha szeparált hús nem kerül azonnali felhasználásra, akkor be kell csomagolni és lehűteni, míg a belső hőmérséklet eléri a 2oC-t, vagy fagyasztják, míg a belső hőmérséklet eléri a -18oC-t. Ezeket a hőmérsékleti követelményeket a tárolás és szállítás során is fenn kell tartani.

d) Ha az élelmiszer előállító vizsgálatot végez, hogy demonstrálja, hogy a MSM megfelel annak a mikrobiológiai kritériumnak, melyet a 852/2004 EC Rendelet határozott meg a darált húsra, felhasználható hústermék gyártásához, de nem fogyasztható addig, míg a termék mely MSM-t tartalmaz, átmegy hőkezelésen.

e) Ha a MSM nem felel meg a d) pontban megállapított kritériumnak, akkor csak olyan hústermékben használható, melyet hőkezelnek olyan létesítményben, melyet jóváhagytak ennek a Rendeletnek az értelmében.

4. Következő követelmények vonatkoznak a termékre és a MSM használatára, melyet másként állítanak elő, mint ahogy azt a 3. pontban leirták.

a) Kicsontozásra szánt nyersanyag a helyi vágóhídon nem lehet öregebb 7 napnál, és a kicsontozásra szánt nyersanyag nem lehet öregebb 5 napnál. Baromfi testek nem lehetnek öregebbek 3 napnál.

b) Ha mechanikai szeparálás nem történik meg azonnal a kicsontozás után, akkor a húsos csontokat 2 oC hőmérséklet alatt kell tárolni vagy fagyasztani -18oC hőmérsékleten.

c) Amennyiben a húsos csontot fagyasztott testekből nyerték, nem lehet újra fagyasztani.

d) Ha a MSM terméket a szeparálás után egy órán belül nem használják fel, akkor azonnal le kell hűteni 2oC hőmérsékletre.

e) Ha a lehűtött szeparált húst 24 órán belül nem használják fel, akkor 12 órán belül le kell fagyasztani, míg a belső hőmérséklet eléri a -18oC hőmérsékletet 6 órán belül.

f) Fagyasztott szeparált húst a tárolás és a szállítás előtt csomagolni kell, a fagyasztott tárolási idő nem lehet 3 hónapnál hosszabb, tárolás és szállítás során a -18oC hőmérsékletet fenn kell tartani.

g) Az MSM csak olyan termékbe használható, melyet hőkezelnek a gyártás során és az üzemet jóváhagyták ennek a Rendeletnek megfelelően.

5. Darált húst, előkészített húst és szeparált húst fagyasztás utáni felengedtetés után ismételten fagyasztani tilos.

IV. FEJEZET

CÍMKÉZÉS

1. A 2000/13 EC Irányelvet kiegészítően az élelmiszer előállítónak biztosítania kell a megfelelést a 2. pont követelményeinek, és a tagállamok nemzeti törvényeinek, ahol a termék piacra kerül.

2. Csomagok, melyek a végső fogyasztóhoz kerülnek, tartalmuk darált baromfi hús, vagy egypatás húsa, vagy előkészített hús, mely MSM-t tartalmaz, akkor a címkére rá kell írni, hogy a terméket fogyasztás előtt meg kell főzni.

VI. RÉSZ: HÚSTERMÉK

1. Élelmiszer előállítónak biztosítani kell, hogy az alábbi dolgokat nem használja a hústermék gyártása során:

a) az ivarszerveket akár nőstény, akár hím, kivéve a heréket;

b) húgyszerveket, kivéve a veséket és a húgyhólyagot;

c) a gége porcogóit, légcsövet, hörgőket,

d) szemeket, szemhéjat,

e) a külső hallójáratot,

f) szarv szöveteit,

g) baromfinál a fejet kivéve a taréjt és a fület -, nyelőcsövet, begyet, belet és az ivarszerveket.

2. Minden hús, beleértve a darált húst, előkészített húst, amit termékgyártásra használnak meg kell, hogy feleljen a friss hús követelményeinek. Darált hús és az előkészített hús, amit hústermék gyártásra használnak nem kell, hogy megfeleljen az V. Rész speciális követelményeinek.

VII. RÉSZ: ÉLŐ PUHATESTŰEK

1. Ez a RÉSZ az élő kétkagylós puhatestűekre vonatkozik. A tisztítási eljárás kivételével, mert ez vonatkozik az élő echinoderms-, tunicates-, és tengeri gastropodsra.

2. I VIII. Fejezet azokra az állatokra vonatkozik, melyeket a tenger termékterületéről halásztak ki, az illetékes hatóság osztályozta a területeket a 854/2004 EC Rendeletnek megfelelően, a IX. Fejezet a pectinidae családra vonatkozik, melyeket kintről a tengerből halásznak.

3. Az V., VI., VIII., és IX. és s VII. Fejezet 3. §-a vonatkozik a kiskereskedelemre.

4. Ennek a Résznek a követelményei kiegészítik a 852/2004 EC Rendeletben leirtakat.

a) Működéskor melyet az előtt végeznek, mielőtt az élő puhatestű megérkezik, elszállítási vagy tisztítás központba kiegészítik a vonatkozó követelményeket a Rendelet I. Mellékletével.

b) Egyéb működés esetén a követelményeket kiegészítik a Rendelet II. Mellékletével.

I. FEJEZET

AZ ÉLŐ KÉTHÉJÚ PUHATESTŰ ÁLLATOK PIACRA KERÜLÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI

1. Élő puhatestűeket nem lehet kiskereskedelmi forgalomba hozni csak a szétosztó központon keresztül, ahol a VII. Fejezetnek megfelelően azonosítási jellel látják el őket.

2. Élelmiszer előállító csak akkor fogadhatja el az élő puhatestű állatok szállítmányát, ha 3-7. § követelményeinek megfelelő dokumentum kíséri a tételt.

3. Amikor az élelmiszer előállító elszállít egy tétel élő puhatestű víziállatot egy másik létesítménybe, elszállító központba, feldolgozó üzembe, akkor szállítmányt, regisztráló dokumentumnak kell kísérni.

4. Regisztráló dokumentumként a tagállamok legalább egy hivatalos nyelvén irt igazolás kísérje a szállítmányt, tartalmazva a következő részletes információt;

a) Abban az esetben, ha a termékterületről érkezik egy tétel élő puhatestű a regisztrációs dokumentumnak tartalmaznia, kell a következő információt:

i) a gyűjtő azonosítása és címe,

ii) a lehalászás dátuma,

iii) a termékterület helyeződésének leírása, pontos részletekkel, praktikusan, vagy kódszámmal,

iv) a termékterület egészségi állapota,

v) kagylós állatok fajtája, mennyisége,

vi) a tétel rendeltetési helye.

b) Amennyiben egy tétel élő puhatestű érkezik az áthelyező részről, a regisztrációs dokumentumnak tartalmaznia kell az alábbi információkat:

i) áthelyező rész helyeződése,

ii) áthelyezés időtartama.

c) Amennyiben egy tétel élő puhatestű érkezik a tisztító központból a regisztrációs dokumentációnak legalább az a) pontban szereplő információkat, és a következő kiegészítő információt kell tartalmazni:

i) a tisztító központ címe,

ii) a tisztítás időtartama,

iii) a tisztító központba történő belépés és kilépés dátuma.

5. Élelmiszer előállítónak, aki küldi az élő puhatestűeket, ki kell tölteni a regisztrációs dokumentum lényeges részeit, könnyen olvashatóan, és úgy, hogy ne lehessen módosítani. Élelmiszer előállítóhoz érkező tétel dokumentációit dátumbélyegzővel kell ellátni, és megérkezéskor a tételre szintén rá kell vezetni a megérkezés dátumát.

6. Élelmiszer előállítónak a regisztrációs dokumentáció egy példányát meg kell őrizni minden szállított tételről legalább 12 hónapon át a szállítónál és a rendeltetési helyen egyaránt, (vagy hosszabb idő esetén az illetékes hatóság részletezheti az okot);

7. ha:
a) amikor a dolgozók gyűjtik az élő puhatestűeket, működik a kiszállító központ, tisztítási központ, áthelyező terület, vagy feldolgozó létesítmény igény szerint,

b) állatorvos ellenőrzi a fentiekben felsorolt helyeket, és minden érintett létesítményt.

Nem szükséges regisztrációs dokumentum, ha az illetékes hatóság megengedi.

II. FEJEZET

HIGIÉNIAI KÖVETELMÉNYEK ÉLŐ KÉTHÉJÚ PUHATESTŰEKRE
ÉS AZOK KIHALÁSZÁSÁRA

A. KÖVETELMÉNYEK A TERMÉK TERÜLETRE VONATKOZÓAN

1. Gyűjtők az élő kéthéjú puhatestűeket csak olyan termék zónából halászhatják ki, amelyet az illetékes hatóság osztályozott ahol megfelelő együttműködéssel az élelmiszer előállítóval A, B vagy C osztályúnak minősítették a 854/2004/EC Rendeletnek megfelelően.

2. Az élelmiszer előállító kereskedelmi forgalomba hozhatja az élő kéthéjú puhatestűeket közvetlen emberi fogyasztásra, ha a terméket az A termék zónából halászták ki és megfelel a Rendelet V. Fejezetében lefektetett követelményének.

3. Az élelmiszer előállító kereskedelmi forgalomba hozhatja az élő kéthéjú, puhatestűeket közvetlen emberi fogyasztásra a B termék zónából azután, hogy átestek egy tisztító központban kezelésen vagy kihelyezés után.

4. Az élelmiszer előállító a C termék zónából származó élő kéthéjú puhatestűeket csak hosszabb időtartamú visszahelyezés és tisztítás után hozhatja közfogyasztásra ennek a Fejezetnek a C Része alapján.

5. Tisztító kezelés vagy visszahelyezés után a két héjú puhatestűeknek, melyeket a B és C termék zónából gyűjtöttek, meg kell felelniük az V. Fejezet követelményeinek. Ellenben azok a kéthéjú puhatestű állatok, amelyek nem estek át tisztító kezelésen vagy visszahelyezésen, azok élelmiszer feldolgozó üzembe küldhetők, ahol megfelelő kezelésben részesülnek a pathogén mikroorganizmusok elölésére (ahol szükséges, a homok, sár, nyálka eltávolítása történhet ugyanabban a létesítményben vagy egy másikban is).

A megengedett kezelési eljárás a következő:

a) légmentesen zárt konténerben hőkezelés (sterilizáció),

b) hőkezelésbe beletartozik:

i) a terméket forró vízbe meríteni, míg a puhatestű állat húsának hőmérséklete eléri a minimum 90°C hőmérsékletet és ezen a hőmérsékleten minimum 90 másodpercig tartani,

ii) főzni 3-5 percig egy zárt rendszerben, ahol a hőmérséklet 120°C és 160°C között van és a nyomás 2 és 5 kg/cm2, ezt követi a kagyló héjának eltávolítása, majd a hús fagyasztása, míg a belső hőmérséklet eléri a 20°C hőfokot,

iii) nyomás alatti gőz használata egy zárt rendszerben, melynek meg kell felelni az i) pontban megadott főzési időnek és a puhatestű húsának a belső hőmérséklet elérésének vonatkozásában. Kizárólag igazolt, validált eljárás használható. Az eljárást a HACCP alapelvén kell végezni, annak igazolását, hogy a hőelosztás egyforma a zárt rendszer minden részében.

6. Élelmiszer előállító nem dolgozhat fel olyan kéthéjú puhatestűt, amely olyan területről származik, amit az illetékes hatóság nem osztályozott, vagy egészségügyi okokból nem alkalmas lehalászásra. Az élelmiszer előállítónak figyelembe kell venni a termékkel kapcsolatos minden lényeges információt a terület alkalmasságával kapcsolatosan, a kihalászással, beleszámítva a saját és az illetékes hatóság vizsgálati eredményeit. Ezeket az információkat használni kell, különösen a környezeti és időjárással kapcsolatosakat, meghatározni az alkalmazandó kezelést, amit a kihalászott tételeken alkalmaznak.

B. A KIHALÁSZÁS ÉS A KIHALÁSZÁST KÖVETŐ KEZELÉS KÖVETELMÉNYEI

Az élelmiszer előállító kihalászva a kéthéjú puhatestűeket vagy kezeli azokat közvetlenül a kihalászás után, biztosítania kell a megfelelőséget az alábbi követelményekkel.

1. Kihalászás és a továbbkezelés módja nem okozhat további szennyeződést vagy olyan sérülést, ami kagyló szövetét sértené, vagy ami az élő kéthéjú puhatestű állatot alapvetően befolyásolja alkalmasságát a kezelésre, tisztításra, feldolgozásra, visszahelyezésre.

Élelmiszer előállítónak különösen szükséges:

a) megfelelően védeni a kéthéjú puhatestűeket az összenyomástól, dörzsöléstől, rázástól,

b) ne tegyék ki a kéthéjú puhatestűeket extrém hőmérsékleti viszonyoknak,

c) ne merítsék a kéthéjú puhatestűeket olyan vízbe, mely további szennyeződést okozna,

d) természetes kondicionáló kezelés használata csak olyan területen lehetséges, melyet az illetékes hatóság A osztályúnak minősített.

2. Szállítás során jól felszerelt elegendő víztartalmú medencéről kell gondoskodni, mely biztosítja a túlélés feltételeit és hatékony védelmet nyújt a szennyeződés ellen.

C. AZ ÉLŐ KÉTHÉJÚ PUHATESTŰEK VISSZAHELYEZÉSÉRE VONATKOZÓ
KÖVETELMÉNYEK

Élelmiszer előállítónak visszahelyezve a kéthéjú puhatestűeket, biztosítania kell a megfelelőséget a következő követelmények vonatkozásában:

1. Az élelmiszer előállító azt a területet használja visszahelyezésre, amit az illetékes hatóság erre a célra engedélyezett. Bóják, oszlopok és egyéb fix póznák kell, hogy határolják a területet. Minimális távolságnak kell lenni a visszahelyező terület és a termékterület között, hogy minimalizálják a szennyeződés szétterjedésének veszélyét.

2. Visszahelyező területnek biztosítania kell a tisztulás feltételeit, élelmiszer előállítónak szükséges:

a) élő kéthéjú puhatestű kezelésének technikája, melyet tisztításra visszahelyeznek, megengedi a filter etetési tevékenység újrakezdését a természetes vízbe történő visszahelyezés után,

b) nem változtatják az élő puhatestűek sűrűségét, mely nem segítené a tisztulást,

c) az élő kéthéjú puhatestűek bemerítését a tenger vízbe a visszahelyező részen, elegendő időtartamra, melyet meg kell határozni, függően a víz hőmérsékletétől, amely idő nem lehet kevesebb 2 hónapnál, kivéve, ha az illetékes hatóság engedélyt ad egy rövidebb időszakra az élelmiszer előállító veszély analízisének alapján,

d) különböző visszahelyező területek elkülönítését biztosítani kell, hogy a tételek keveredését megelőzzék minden bent, minden kint rendszert kell alkalmazni, az új tételeket nem lehet bevinni, míg az egész régi tételt el nem vitték.

3. A visszahelyező tisztító rendszer vezetőjének folyamatos feljegyzést kell vezetni az élő kéthéjú puhatestűek származási helyéről, visszahelyezés időtartamáról, a használt visszahelyező területről, az utolsó tétel tisztítás utáni kiszállítási helyéről, hogy az illetékes hatóság ellenőrizni tudja.

III. FEJEZET

KISZÁLLÍTÓ ÉS TISZTÍTÓ KÖZPONTOK STRUKTURÁLIS
KÖVETELMÉNYEIRŐL

1. A létesítménynek olyan elhelyezésűnek kell lenni, hogy a terület ne függjön a tenger rendszeres áradásától vagy a körbevevő részekről lefolyó víznek.

2. A víztartályoknak és víztároló konténereknek meg kell felelni a következő követelményeknek:

a) a belső felületük sima, törhetetlen, áthatolhatatlan legyen, melyet könnyű tisztítani,

b) olyan kialakítású legyen, mely lehetővé teszi a víz teljes elvezetését,

c) akármilyen víz bevitel esetén el kell kerülni a vízrendszer szennyeződését.

3. Ezt kiegészítve a tisztító központban a tisztító tartály alkalmas legyen méretben, típusban a tisztítandó termék tisztítására.

IV. FEJEZET

TISZTÍTÓ ÉS KISZÁLLÍTÓ KÖZPONTOK HIGIÉNIAI
KÖVETELMÉNYEI

A. KÖVETELMÉNYEK A TISZTÍTÓ KÖZPONTOKRA

Az élelmiszer előállítóknak az élő kéthéjú puhatestűeket tisztítva biztosítaniuk kell a megfelelőséget a következő követelményekkel.

1. Mielőtt a tisztító központba kerülnek, az élő kéthéjú puhatestűeket tiszta vízben meg kell mosni és megszabadítani a felhalmozódott sártól, törmeléktől.

2. A tisztító központ rendszerének lehetővé kell tenni az élő kéthéjú puhatestűek etetésének gyors újrakezdését és fenntartani a filter-etetést, megszüntetni a csatorna eredetű szennyeződést, elkerülni az újra szennyeződést, megtartani az életben maradásukat olyan állapotban, mely alkalmas a tisztítás után csomagolásra, tárolásra, mielőtt kereskedelmi forgalomba kerül.

3. Az élő kéthéjú puhatestűek mennyisége nem haladhatja meg a tisztító központ kapacitását. Az élő kéthéjú puhatestűeket folyamatosan tisztítani kell egy meghatározott ideig, míg megfelel az egészségügyi szabványnak az V. Fejezetben és a mikrobiológiai kritériumoknak, amit a 852/2004/EC Rendeletben meghatároztak.

4. A tisztító központ tisztító konténereibe számos tétel élő kéthéjú puhatestű állatot helyeznek ezeknek ugyanabból a fajból kell származni, a kezelés időtartama azon alapul, hogy mennyi az az idő, amire a tételnek szüksége van a teljes megtisztuláshoz és azt a leghosszabb időt veszik figyelembe a tisztítás során.

5. A konténer, amit az élő kéthéjú puhatestű tisztítására használnak olyan szerkezetű legyen, mely lehetővé teszi a tiszta tenger víz átáramlását. Az élő kéthéjú puhatestűek fektető mélysége olyan legyen, ami nem akadályozza meg a kagylók nyitását a tisztítás során.

6. Ne tartsanak héjas tengeri állatot, halat vagy egyéb tengeri élőlényt a tisztító konténerben, ahol az élő kéthéjú puhatestű tisztítását végzik.

7. Minden csomagnak, mely tisztított, élő kéthéjú puhatestűt tartalmaz és a szétosztó központba szállítják, rendelkezni kell címkével, igazolva, hogy minden kéthéjú puhatestű átesett a tisztításon.

B. KÖVETELMÉNYEK A KISZÁLLÍTÓ KÖZPONTRA

Élelmiszer előállítóknak, akik működtetik a kiszállító központot, meg kell felelni a következő
követelményeknek:

1. Kéthéjú puhatestűek kezelése során, különösen az állapot és a méret felmérése során, átcsomagoláskor ne okozzanak szennyeződést a terméknek vagy olyan hatást, mely az életképességüket befolyásolja.

2. Szállítás előtt az élő puhatestűek kagyló héját át kell mosni tiszta vízzel.

3. Az élő puhatestűeknek a következő helyről kell jönni:

a) a termék területről,
b) visszahelyező területről,
c) tisztató központból,
d) vagy egy másik szétosztó központból.

4. Az 1-2. pontban lefektetett követelmények vonatkoznak a halászhajón lévő szétosztó központokra is. Ilyen központban kezelt puhatestűek az A termék területről származnak vagy a visszahelyező területről.

V. FEJEZET

EGÉSZSÉGÜGYI SZABVÁNY AZ ÉLŐ KÉTHÉJÚ PUHATESTŰEKRE

Biztosítva a mikrobiológiai kritériumoknak való megfelelőséget, melyet a 852/2004/EC
Rendelet adoptált, emellett az élelmiszer előállítónak, aki közfogyasztásra, piacra helyezi az élő kéthéjú puhatestűeket, meg kell felelni ebben a Fejezetben lefektetett szabványoknak is.

1. Alá kell vetni érzékszervi vizsgálatnak, mely kapcsolódik a termék frissességéhez, életképességéhez, beleértve, hogy a kagylóhéjak mentesek szennyező anyagtól, megfelelő reagálás az ütésre és normális mennyiségű folyadék a héj szelepe között.

2. Nem tartalmazhatnak tengeri biotoxint teljes mennyiségben (egész testben vizsgált vagy akármelyik elkülönített ehető részen), mely eléri a következő határt:

a) bénulást okozó shellfish méreg (Paralytic Shellfish Poison PSP) 800 mikrogramm/kilogramm,

b) Amnesic Shellfish méreg (ASP) 20 milligramm of domoic acid/kilogramm,

c) okadaic acid, dinophysistoxins és pectenotoxin együtt, 160 mikrogramm okadaic acid egyenértékű kilogrammonként,

d) azaspiracids, 160 mikrogramm azaspiracid egyenértékű/kilogramm,

e) yessotoxinok 1 mg milligramm yessotoxin egyenértékű/kilogramm.

VI. FEJEZET

AZ ÉLŐ KÉTHÉJÚ PUHATESTŰEK ELSŐDLEGES ÉS
MÁSODLAGOS CSOMAGOLÁSA

1. Osztrigát elsődlegesen vagy másodlagosan kell csomagolni homorú kagyló héjba felülről lefelé.

2. Egyedi fogyasztói nagyságú csomagokat az élő kéthéjú puhatestűeket tartalmazva, be kell zárni és zárva hagyni azután, hogy elkerül a szétosztó központból, míg a végső fogyasztóhoz kerül.

VII. FEJEZET

AZONOSÍTÁSI MEGJELÖLÉS ÉS CÍMKÉZÉS

1. Címke, beleértve a jelölést, vízálló legyen.

2. Általános követelményeket kiegészítve, az azonosító jeleket a II. Melléklet I. Része tartalmazza, a következő információnak kell lenni a címkén:

a) a kéthéjú puhatestű fajtája (neve és a tudományos neve),
b) a csomagolás dátuma, legalább a hónap és a nap feltüntetése.

13/2004/EC Irányelv derogációja után a dátum és eltarthatóság helyébe kell írni ezeknek az állatoknak élőnek kell lenni eladáskor.

3. Kiskereskedőnek a csomagolóanyaghoz hozzáerősített címkét, mely nem egyedi fogyasztói csomagolás, a tartalom szétválasztása után legalább 60 napig meg kell őrizni.

VIII. FEJEZET

EGYÉB KÖVETELMÉNYEK

1. Élelmiszer előállító, aki tárolja és szállítja a kéthéjú puhatestűeket, biztosítja a tároláshoz és szállításhoz szükséges hőmérsékletet, hogy a termékre, annak életképességére, az élelmiszer biztonságra ne legyen visszafordíthatatlan hatással.

2. Élő kéthéjú puhatestűeket nem szabad zuhanyozni, ismételten vízbe meríteni, ha már kiskereskedelmi csomagolásban elhagyták a szétosztó központot.

IX. FEJEZET

SPECIÁLIS KÖVETELMÉNY A PECTINIDEKRAE ,
MELYEKET AZ OSZTÁLYOZOTT TERMÉKZÓNÁN KÍVÜL HALÁSZTAK LE

Az élelmiszer előállítónak, aki az osztályozott termékzónán kívül halászott le vagy kezelt
pectinidet, meg kell felelni a következő követelményeknek.

1. Pectinidae nem vihető kereskedelmi forgalomba, míg a halászatuk, kezelésük a B Rész II. Fejezetének megfelelően meg nem történik, megfelelnek az V. Fejezetben lefektetett szabványnak, amit a saját ellenőrzési rendszerükkel igazolnak.

2. Emellett a hatósági monitoring programokból az illetékes hatóság osztályozni tudja a kihalászás területét és ahol ez megfelel együtt kooperációban az élelmiszer előállítóval az A Rész II. Fejezet szabályozása szerint alkalmazza a pectinidaekre.

3. Pectinidae nem helyezhető kereskedelmi forgalomba emberi fogyasztásra, esetleg hal aukción keresztül egy kiszállítási központon át vagy egy létesítménybe juttatva.
Pectinidae kezelése esetén a létesítmény vezetője köteles informálni az illetékes hatóságot, ugyanez vonatkozik a szétosztó központ működtetőjére is és meg kell felelni a III-IV. Fejezet követelményeinek.

4. Élelmiszer előállító működtetője pectinidaet kezelve meg kell, hogy feleljen:

a) dokumentációra vonatkozó I. Fejezet 3-7. pontig, ahol alkalmazható. Ebben az esetben a regisztrációs dokumentumnak tisztán tartalmaznia kell a kihalászás helyét,

b) csomagolt pectinidae vonatkozásában, pectinidae elsődleges csomagolása elegendő, ha az megfelelő védelmet nyújt, mely egyenértékű a másodlagos csomagolással és a VII. Fejezet követelményeinek megfelel az azonosítási jel és címkézés vonatkozásában.

VIII. RÉSZ: HALTERMÉKEK

1. Ez a rész nem vonatkozik a kéthéjú puhatestűekre, echinodermákra, tunicatesre, tengeri gastropodsra, ha élő állapotban kerülnek eladásra. Az I. és II. Fejezet kivételével, amikor nem kerül élve kereskedelmi forgalomba, ilyen esetben a VII. Résznek megfelelően kell intézkedni.

2. III. Fejezet, A, C, D Rész, IV. és V. Fejezet vonatkozik a kiskereskedelemre.

3. Ennek a Résznek a követelményei kiegészítik a 852/2004/EC Rendeletet.

a) Üzemek esetében, ideszámítva a halász hajókat, elsődleges terméket gyártanak és kapcsolódnak a tevékenységhez és kiegészítik ennek a Rendeletnek a követelményeit.

b) Üzemek esetében, ideszámítva a halász hajókat, kiegészítik ezen Rendelet II. Mellékletének követelményeit.

4. Halászati termékek vonatkozásában:

a) az elsődleges termék fogalmához tartozik a tenyésztés, halászat és az élő halászati termékek azzal a céllal, hogy majd kereskedelmi forgalomba kerülnek,

b) kapcsolódnak olyan tevékenységhez, mely tartalmazza a következő működést, ha ezt a halász hajó fedélzetén végzik: leölés, véreztetés, fej, bél eltávolítás, eltávolítják az úszóit, amit a hűtés és az elsődleges csomagolás követ, ide tartozik:

1) halászati termékek raktározása és szállítása során tulajdonságaik alapvetően nem változtak meg, ideszámítva az élő halászati terméket, szárazföldi halászati telepeken belül, és

2) halászati termékek szállítása, melynek tulajdonságait alapvetően nem változtatták meg, ideszámítva élő halászati terméket is, a termék területről az első üzembe, mely a rendeltetési hely is.

I. FEJEZET

KÖVETELMÉNY A HALÁSZHAJÓKRA

Az élelmiszer előállítónak biztosítania kell, hogy:

1. halászhajók, melyek a halászati termékeket természetes környezetből halásszák ki, kezelik vagy feldolgozzák a kihalászást követően, azoknak strukturális és eszköz, berendezés szempontjából meg kell felelni az I. Részben leirtaknak,

2. halászati hajók fedélzetén végzett tevékenységnek meg kell felelni a II. Részben lefektetett szabályozóknak.

I. KÖVETELMÉNYEK A HALÁSZHAJÓRA, BERENDEZÉSÉRE

A. Követelmények minden halászati hajóra vonatkozóan:

1. Halászati hajókat úgy kell megtervezni, kialakítani, hogy ne okozzanak szennyeződést a terméknek a hajóra beszivárgó szennyes vízzel, szennyvízzel, füsttel, olajjal, zsírral vagy egyéb anyagokkal.

2. A felületek, amelyhez a halászati termék hozzáér, korróziómentes anyagból készüljön, sima felületű és könnyen tisztítható legyen.
A felület burkolata legyen törhetetlen és nem toxikus.

3. A halászati termékek feldolgozása során használt berendezések, eszközök korróziómentes anyagból készüljenek, melyet könnyű tisztítani és fertőtleníteni.

4. Amikor a halászhajó a halászati termék gyártásához vizet vételez, ezt úgy kell kialakítani, hogy elkerüljék a vízellátó rendszer szennyeződését.

B. Követelmények halászhajóra, melyet úgy rendeztek be és úgy alakították ki, hogy a friss halászati termék friss maradjon több mint 24 órán át.

1. A halászhajót úgy rendezték be és alakították ki, hogy megőrizze a halászati terméket több mint 24 órán át, el kell látni tárolókkal, vagy konténerekkel tárolás céljából és olyan hőmérsékletet biztosítani, ahogy az a VII. Fejezetben le van fektetve.

2. Tartályokat el kell különíteni a hajó motorjától (gépháztól) és a legénységtől úgy, hogy az elegendő legyen a tárolt haltermék bármilyen szennyeződésének megelőzésére. Tárolók és konténerek használatát a haltermék tárolásánál biztosítani kell, hogy megőrizze a terméket megfelelő higiéniai állapotban és ahol szükséges, biztosítani, hogy az olvadt víz ne kerüljön kapcsolatba a termékkel.

 

3. Halászati termék hűtésére kialakított hajó, mely hűtött tiszta tengervizet használ, a tankok olyan berendezéssel működnek, hogy elegyített vízzel biztosítsanak egységes hőmérsékletet a tank minden részében.
A berendezésnek el kell érni a hűtési hőmérsékletet, hogy biztosítsák a hal és a tiszta tengervíz keverése után a tengervíz hőmérséklete ne legyen magasabb 3°C-nál 6 órával a betárolás után, és ne legyen magasabb 0°C-nál 16 óra tárolás után, és legyen lehetőség monitoring vizsgálatra és ahol szükséges, hőmérséklet regisztrálására.

C. Követelmények fagyasztó tevékenységet folytató halászhajókra

Fagyasztó halászhajónak rendelkeznie kell:

1. elegendő kapacitású fagyasztó berendezéssel a termék gyors lehűtésére, hogy a belső hőmérséklet mihamarabb elérje a 18°C-t,

2. elegendő kapacitású hűtőberendezéssel, hogy fenntartsa a halászati termék hőmérsékletét, a tárolás során se menjen a hőmérséklet 18°C alá. A tárolónak rendelkeznie kell hőmérséklet regisztráló berendezéssel, melyet olyan helyre kell tenni, ahol könnyen leolvasható. A hőmérséklet érzékelő leolvasóját arra a részre kell helyezni, ahol a tároló hűtőben a legmagasabb a hőmérséklet,

3. olyan körülményeket kell biztosítani, mely megfelel a halászhajókra vonatkozó követelményeknek, mely megőrzi a halászati terméket több mint 24 órán át és a B Rész 2. §-ában leirtaknak megfelel.

D. Követelmények halfeldolgozó hajókra

1. Halfeldolgozó hajónak rendelkeznie kell legalább:

a) érkeztető résszel, melyet a halászati termék fogadására tartanak fenn, kijelölve a különböző fogásokból származó tételek elkülönített elhelyezését. Területtel, mely könnyen takarítható, védi a terméket a naptól vagy egyéb tényezőktől és a szennyeződés akármilyen forrásától,

b) higiéniai rendszerrel, a haltermék szállítására az érkeztető résztől a feldolgozóba,

c) feldolgozó területtel, mely elég nagy a higiénikus munkavégzéshez, előkészítéshez, feldolgozáshoz, melyet könnyű takarítani, fertőtleníteni és olyan kialakítású, hogy megelőzi a termék szennyeződését,

d) tároló résszel a végtermék tárolására, mely elég nagy és könnyen tisztítható. Amennyiben a hajón működik a melléktermék feldolgozás, akkor egy elkülönített tartály szükséges az ilyen anyagok tárolására,

e) egy tároló helyiséggel a csomagolóanyagok tárolására, mely elkülönített az előkészítő és feldolgozó helyiségtől,

f) speciális berendezéssel, mellyel a mellékterméket vagy a közfogyasztásra alkalmatlan halászati terméket közvetlenül visszahelyezik a tengerbe, vagy ahol a körülmények úgy kívánják, víz át nem eresztő tankot tartanak erre a célra. Ha a mellékterméket tárolják és feldolgozzák a fedélzeten, higiéniai meggondolásból erre egy külön helyet kell biztosítani,

g) víznyerő helyet úgy kell kialakítani, hogy elkerüljék a vízrendszer szennyeződését,

h) a dolgozók kézmosó berendezéseit úgy kell elhelyezni, kialakítani, hogy használat során megelőzzék a termék vízspricceléssel történő szennyeződését.

2. Halászhajó fedélzetén, ahol crustaceans rákféle héjas állat és kéthéjú puhatestű állat főzése, hűtése, csomagolása történik, nem szükséges, hogy megfeleljen az 1. § követelményeinek, ha nincs egyéb formája a kezelésnek vagy feldolgozásnak, akkor ezek a folyamatok a hajó fedélzetén történnek.

3. A feldolgozó hajók, melyek fagyasztják a halterméket, rendelkezniük kell berendezéssel, mely megfelel a követelményeknek, melyet a fagyasztó hajók tekintetében a C Rész 1. és 2. pontja határoz meg.

II. HIGIÉNIAI KÖVETELMÉNYEK

1. Amikor használják a hajó részeit vagy konténereket és félre teszik a halterméket tárolásra, akkor a nem használt részeket tisztán és jó állapotban kell tartani. Különösen nem szabad, hogy szennyeződjenek olajjal vagy a hajófenék vizével.

2. Amilyen gyorsan csak lehet, felviszik a hajóra és védik a halterméket a szennyeződéstől, a nap hatásától vagy egyéb meleg hatástól. Amikor megmossák azokat, a mosásra használt víznek ivóvíz minőségűnek kell lenni vagy ahol megfelelő tiszta víz minőségűnek.

3. A halterméket úgy kell kezelni, hogy megóvják a sérüléstől. Kezelők használhatnak szöges eszközt nagy halak mozdítására, vagy olyan hal esetében, mely sérülést okozna a dolgozóknak, feltéve, ha a hal húsa nem sérül meg.

4. A haltermékek, melyek mások, mint azok, amiket életben tartottak, amilyen gyorsan csak lehet, hűteni kell őket a hajóra kerülés után. Abban az esetben, ha a hűtés nem lehetséges, a halterméket minél előbb el kell szállítani.

5. A haltermék hűtésére használt jeget ivóvíz minőségű vízből vagy tiszta vízből kell készíteni.

6. Hajón történő leölés, fejeltávolítás, zsigerelés és egyéb műveletek végrehajtását higiénikusan kell végezni és a kihalászás után olyan gyorsan, ahogyan csak lehet, majd a terméket azonnal át kell mosni ivóvíz minőségű vízzel vagy tiszta vízzel. Ilyen esetben a belsőséget és egyéb részeket, melyek veszélyt jelenthetnek a közegészségügyre, azonnal el kell távolítani és a közfogyasztásra szánt terméktől elkülönítetten tárolni. Májat és az ikrát, amelyet emberi fogyasztásra szánnak, jég alatt kell megőrizni és a hőmérséklet az olvadó jég hőmérséklete legyen, vagy kerüljön fagyasztásra.

7. Ahol az egész halat páclében fagyasztják és konzerv termék gyártására szánják, a hőmérséklet nem lehet több 9°C-nál és ezt a hőmérsékletet a terméknek is el kell érni.

 

II. FEJEZET

KÖVETELMÉNYEK A PARTRA SZÁLLÍTÁS SORÁN
ÉS PARTRA SZÁLLÍTÁS UTÁN

1. Élelmiszer előállító felelős a haltermékek partra viteléért és a kirakodásáért.

a) Biztosítani kell, hogy partraszálláskor és kirakodáskor a berendezés, amivel érintkezésbe kerül a hal termék, olyan anyagból készüljön, amelyet könnyű tisztítani, fertőtleníteni és jó állapotban tisztán tartani.

b) A haltermékek szennyeződését el kell kerülni a kirakodás során, különös tekintettel az alábbiakra:

i) kirakodást, kiszállítási műveletet gyorsan kell végezni,

ii) a halterméket késedelem nélkül védett környezetbe kell helyezni, a hőmérsékletre vonatkozó követelményt a VII. Fejezet szabályozza,

iii) ha nem használnak berendezést, a gyakorlat szerint sok és szükségtelen sérülés keletkezhet a haltermék ehető részében.

2. Az élelmiszer előállító felelős az aukcióra, nagybani piacra vagy egyéb helyekre történő szállításkor, amikor a halterméket bemutatják eladásra és ugyanakkor biztosítania kell a megfelelőséget a következő követelmények vonatkozásában:

a) i) rendelkezni kell zárható hűtőtárolásra alkalmas elkülönítő helyiséggel
a fogyasztásra alkalmatlannak nyilvánított haltermék tárolására,

ii) ha az illetékes hatóság úgy kívánja, biztosítani kell számára egy megfelelően berendezett zárható helyet, vagy ahol szükséges, egy helyiséget biztosítani az illetékes hatóság kizárólagos használatára.

b) Haltermékek bemutatása és tárolása:

i) a létesítmény nem használható egyéb célokra,

ii) járműből kibocsátott füst befolyásolhatja a haltermék minőségét, ezért ne legyen bejárás az üzemekbe,

iii) személyek, akik beléphetnek az üzembe, nem vihetnek magukkal más állatot,

iv) üzemeknek rendelkezniük kell a hatósági ellenőrzéshez szükséges megfelelő világítással.

3. Amikor a friss haltermék hűtése a halászhajó fedélzetén nem lehetséges, akkor a partra szállítás és raktározás után azonnal el kell kezdeni a hűtést, míg a termék hőmérséklete eléri az olvadó jég hőmérsékletét.

4. Élelmiszer előállítónak együtt kell működni az illetékes hatósággal és lehetővé tenni a 854/2000/EC Rendelet értelmében a hatósági ellenőrzés elvégzését, különös tekintettel, ha a partra szállítással kapcsolatosan észrevétel történik és annak a tagállamnak a hatósága, akinek a zászlaja alatt működik a hajó és annak a tagállamnak a hatósága, ahova a rakomány megérkezik, úgy ítéli, hogy a hatósági ellenőrzés elvégzése szükséges.

III. FEJEZET

KÖVETELMÉNYEK LÉTESÍTMÉNYEKRE, HALÁSZATI HAJÓKRA,
MELYEK HALTERMÉKET KEZELNEK

Az élelmiszer előállítónak biztosítania kell a megfelelőséget a következő követelményekre
vonatkozóan, ahol alkalmazható, létesítményekben ahol halterméket kezelnek.

A. KÖVETELMÉNYEK FRISS HALÁSZATI TERMÉKEKRE

1. Ahol hűtött csomagolatlan termékek nem kerülnek azonnal szétosztásra, elküldésre, előkészítésre, feldolgozásra azután, hogy bekerülnek a létesítménybe a kirakodás után, gondoskodni kell megfelelő berendezésről, ahol jég alatt tárolják.

2. A fej levágását és a zsigerelést higiénikusan kell végezni. Ahol a zsigerelés technikai és kereskedelmi szempontból elvégezhető, ott a kihalászás vagy a szárazföldre szállítás után azonnal el kell végezni a műveletet. A terméket át kell mosni ivóvíz minőségű vízzel, a halászható fedélzetén tiszta vízzel, azonnal a tevékenység elvégzése után.

 

3. Szeletelés és a filézés műveletét úgy kell elvégezni, hogy a filézett hús és hús szeletek ne maradjanak a munka asztalon tovább, mint ami a készítésükhöz szükséges.
Filézett húst és a szeletelt halhúst elsődlegesen és ahol szükséges, másodlatosan is csomagolják és olyan gyorsan meg kell kezdeni a termék lehűtését, amilyen gyorsan csak lehet.

4. Konténerek, amiket csomagolatlan, elkészített, friss termék elszállítására vagy tárolására használnak jeges hűtéssel, biztosítani kell, hogy az olvadt jégből keletkezett víz ne maradjon kontaktusban a termékkel.

5. Egész és zsigerelt friss haltermék esetleg szállítható és tárolható hűtött vízben a halászati hajó fedélzetén. Hajóról, száraz földre történő szállítás esetén folytatni kell a hideg vízben történő továbbjuttatást, ugyanilyen eljárás alá esik, ha egy víz kultúrás létesítményből történik a szállítás egy másik létesítménybe, ahol bármilyen műveletet végeznek a halterméken, mely más, mint a szállítás vagy osztályozás.

B. KÖVETELMÉNYEK FAGYASZTOTT TERMÉKEKRE

Szárazföldi létesítmények, melyek haltermék fagyasztását végzik, olyan berendezéssel kell
rendelkezniük, mely megfelel az I. Fejezet I. C. Rész 1. és 2. pontjával.

C. KÖVETELMÉNYEK A MECHANIKUSAN SZEPARÁLT HALTERMÉKRE

Élelmiszer előállítónak, aki mechanikusan szeparált halterméket állít elő, biztosítania kell a
megfelelőséget a következő követelményeknek.

1. A használt nyersanyag meg kell, hogy feleljen a következő követelményeknek:

a) csak egész hal és csontok a filézés után használható mechanikusan szeparált haltermék előállítására,

b) az összes nyersanyagnak mentesnek kell lenni belsőségektől.

2. Az előállítási eljárás meg kell, hogy feleljen a következő követelményeknek:

a) mechanikusan szeparálást a filézés után késedelem nélkül azonnal el kell végezni,

b) egész hal esetében a mechanikus szeparálást megelőzően a halat ki kell zsigerelni és átmosni,

c) a mechanikusan szeparált hal terméket azonnal le kell fagyasztani vagy felhasználni termékgyártásra, amelyet fagyasztani kívánnak vagy stabilizáló kezelésben részesül.

D. KÖVETELMÉNYEK PARAZITÁKKAL KAPCSOLATOSAN

1. A következő haltermékeket szükséges lefagyasztani -20°C alá a termék minden részében, minimum 24 órán át; ezt a kezelést kell alkalmazni nyersanyagnál vagy végterméknél:

a) a halterméket nyersen vagy majdnem nyersen fogyasztják,

b) a következő fajtájú haltermékek, ha hideg füstöléses kezelésen mennek át és a
haltermék belső hőmérséklete nem több 60 °C-nál,

i) hering
ii) makrela
iii) spratt (chipea sprattus)
iv) vad atlanti és csendes óceáni lazac,

c) halterméket marinírozzák és/vagy sózzák, ha az előállítási eljárás nem elegendő a nematoda lárvák elpusztítására.

2. Az élelmiszer előállítónak nem kell elvégezni az 1. §-ban leirt kezelést, ha:

a) környezeti adatokkal rendelkeznek, mely jelzi, hogy a halászati terület, ahonnan a haltermék származik, nem jelent veszélyt paraziták jelenlétének vonatkozásában,

b) az illetékes hatóság engedélyezi.

3. A gyártótól származó dokumentációkkal igazolni kell, hogy a termék előállításánál milyen eljárást alkalmaztak és ennek az igazolásnak el kell kísérnie az 1. §-ban meghatározott terméket piacra kerülésekor, kivéve, ha a végső termék a fogyasztóhoz kerül.

IV. FEJEZET

KÖVETELMÉNYEK A GYÁRTOTT HALTERMÉKEKRE

Élelmiszer előállítóknak főzve a kéthéjú puhatestűeket és héjas állatokat, biztosítaniuk kell a
megfelelőséget a következő követelmények esetében:

1. Gyorshűtést a főzésnek kell követni. Erre a célra ivóvíz minőségű vizet kell alkalmazni, a halászhajón tiszta vizet.
Ha más eltarthatósági eljárást nem alkalmaznak, akkor a hűtést folytatni kell amíg a termék eléri az olvadó jég hőmérsékletét.

2. Kagylóhéj és fej eltávolítás műveletét higiénikusan kell végezni, elkerülve a termék szennyeződését. Ahol ezt a műveletet kézzel végzik, különleges figyelemmel kell végezni a kéz mosását.

3. Kagylóhéj és a fej eltávolítása után a főzött terméket azonnal fagyasztani kell amilyen gyorsan csak lehet, vagy lehűteni a VII. Fejezetben meghatározott hőmérsékletre.

V. FEJEZET

EGÉSZSÉGÜGYI SZABVÁNYOK A HALTERMÉKEKRE

Kiegészítve azt, hogy biztosítják a mikrobiológiai kritériumok megfelelőségét, melyet a 852/2004/EC Rendeletnek megfelelően adaptáltak, élelmiszer előállítónak biztosítania kell a termék természetétől vagy a haltermék fajtájától függően, hogy a haltermék, mely piacra kerül, emberi fogyasztásra megfelel ezen Fejezet szabványainak.

A. HALTERMÉKEK ÉRZÉKSZERVI TULAJDONSÁGAI

Az élelmiszer előállítónak el kell végezni a haltermékek érzékszervi vizsgálatát. Különös tekintettel annak vizsgálatára, hogy a haltermék megfelel a frissesség kritériumainak.

B. HISZTAMIN

Élelmiszer előállítónak biztosítania kell, hogy a termék a hisztaminra vonatkozó határt nem lépi túl.

C. TELJES ELPÁROLGÓ NITROGÉN

Kezeletlen halterméket nem lehet kereskedelmi forgalomba hozni, ha a kémiai vizsgálatok felfedik, hogy a TVB vagy TMA vizsgálatok a határértéket meghaladják.

D. PARAZITÁK

Az élelmiszer előállítóknak biztosítani kell, hogy a haltermék vizuális vizsgálatra kerül azzal a céllal, hogy a látható paraziták felfedezésre kerüljenek, mielőtt a haltermék kereskedelmi forgalomba kerül. Azt a halterméket, mely nyilvánvalóan parazitával szennyezett halászati övezetből származik, nem szabad kereskedelmi forgalomba hozni emberi fogyasztásra.

E. AZ EMBER EGÉSZSÉGÉRE ÁRTALMAS TOXINOK

1. Halterméket, melyet mérgező halból nyertek, nem szabad kereskedelmi forgalomba hozni, ezek a mérgező halak a következők: Tetraodontidae, Molidae, Diodontidae és Canthigasteridae.

2. Haltermékek, melyek biotoxint tartalmaznak, nem hozhatók kereskedelmi forgalomba, ezek a toxinok a következők: ciguatoxin vagy izombénulást okozó toxin. Ha a halterméket a kéthéjú puhatestűből, echinodermsből, tunicatesből és tengeri gastropodsból nyerik, kereskedelmi forgalomba kerülhet, ha a haltermék gyártása a VII. Résznek megfelelően történt, valamint megfelel annak a szabványnak, amit annak a Résznek az V. Fejezet 2. pontja tartalmazza.

 

VI. FEJEZET

HALTERMÉKEK ELSŐDLEGES ÉS MÁSODLATOS CSOMAGOLÁSA

1. Leírásra került, hogy mely friss halászati terméket lehet tartani jég alatt. Annak vízellenállónak kell lenni és biztosítani azt, hogy az olvadó jégből keletkező víz nem kerül kontaktusba a termékkel.

2. Fagyasztott tömböket, melyet halászati hajón fagyasztottak, mielőtt partra helyezik, megfelelően be kell csomagolni.

3. Ha a halterméket elsődlegesen csomagolják a halászhajón, az élelmiszer előállítónak biztosítani kell, hogy az elsődleges csomagoló anyag:

a) nem lehet forrása szennyeződésnek,

b) olyan módon tárolták, hogy nem volt szennyeződés veszélyének kitéve,

c) ha a csomagoló anyagot újra felhasználják, akkor annak könnyen tisztítható és ha szükséges, fertőtleníthető anyagból kell készülnie.

VII. FEJEZET

HALTERMÉKEK TÁROLÁSA

Élelmiszer előállító, aki halterméket tárol, biztosítania kell, hogy megfelel a következő
követelményeknek.

1. Friss halterméket, olvadó, nem kezelt halászati terméket főzött és hűtött, a Crustaceans és a kéthéjú puhatestűeket az olvadó jég hőmérsékletén kell tartani.

2. Fagyasztott halterméket, annak minden részét -18°C-on szükséges tartani, egész fagyasztott hal páclében, melyet konzervgyártásra szánnak, tartható -9°C-on.

3. Halászati termékek, melyet élő állapotban tárolnak, olyan hőmérsékleten és olyan módon kell tárolni, mely nincs visszafordíthatatlan hatással az élelmiszer biztonságra, vagy az életképességükre.

VIII. FEJEZET

HALTERMÉKEK SZÁLLÍTÁSA

Élelmiszer előállítóknak, akik halterméket szállítanak, biztosítaniuk kell a megfelelőséget a
következő követelményeknek:

 

1. Halászati terméket a szállítás alatt a szükséges hőmérsékleten kell tartani, különösen:

a) friss haltermékeket, olvadó, nem kezelt haltermékeket, főzött , hűtött terméket crustaceans-ból vagy a kéthéjú puhatestűből az olvadó jég hőmérsékletén kell tartani,

b) a fagyasztott haltermékeket kivéve a fagyasztott halakat páclében, melyet konzerv gyártásra szánnak a szállítás során is -18°C-on kell tartani, minden részét a szállítmánynak egy lehetséges hőmérsékleti fluktuációval, mely nem lehet 3°C-nál több.

2. Élelmiszer előállítónak nem szükséges megfelelni az 1(b) pontnak, ha a fagyasztott halászati terméket egy hűtőházból egy jóváhagyott létesítménybe szállítják, felengedtetésre a megérkezés után előkészítsék és feldolgozzák, ha az út rövid és ha az illetékes hatóság engedélyezi.

3. Ha a halterméket jég alatt tartják, a megolvadt jég vize nem kerülhet kontaktusba a termékkel.

4. Ha a halászati termékeket élve helyezik kereskedelmi forgalomba, olyan módon kell szállítani, mely nem okoz visszafordíthatatlan hatást az élelmiszer biztonságra, vagy az életképességükre.

IX. RÉSZ: NYERS TEJ ÉS A TEJTERMÉKEK

I. FEJEZET

NYERSTEJ - ELSŐDLEGES TERMÉK

Élelmiszer előállítónak, ahol tejet állítanak elő, vagy ahol gyűjtik a nyerstejet, biztosítani kell
a megfelelőséget ennek a Fejezetnek a követelményeinek megfelelően.

I. EGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYEK NYERSTEJRE

1. Nyerstej állatból kell, hogy származzon:

a) nem mutatja semmiféle fertőző betegség tüneteit, mely a tejen keresztül átvihető emberre,

b) jó egészségi és általános állapotban vannak, nem mutatják betegség tüneteit, mely a tej szennyeződését okozná, nem szenvednek semmilyen fertőző betegségben, különösen a nemi szervek tájékán, folyás, hasmenés, láz vagy a tőgy felismerhető gyulladása,

c) nincs a tőgyön semmilyen sérülés, mely hatással lehetne a tejre,

 

d) az állatokat nem kezelték nem engedélyezett anyaggal vagy termékkel, nem kezelték illegálisan a 96/23/EC Irányelv értelmében,

e) engedélyezett termék vagy anyag bevitele, kezelése esetén a termékre, anyagra előirt kiürülési időszakot betartották.

2. a) Különösen brucellózis esetén a nyerstej származása

i) tehén és bivaly olyan állat csordához tartozik, amely a 64/432/EEC Irányelv alapján mentes vagy hivatalosan mentes brucellózistól,

ii) birka és kecske, mely egy tenyész telephez tartozik és a telep hatóságilag mentes brucellózistól a 91/68/EEC Irányelv alapján,

iii) egyéb fajból származó nőstények, melynek tagjai fogékonyak brucellózis iránt, az állatokat rendszeresen vizsgálni kell a betegségre, ellenőrző tervnek megfelelően, melyet az illetékes hatóság hagyott jóvá.

b) Tuberkulózis vonatkozásában tejnek onnan kell származni:

i) ahol a tehenek vagy bivalyok egy állatcsoportba tartoznak és mentesek tuberkulózistól a 64/432/EEC Irányelv alapján,

ii) egyéb állatfajhoz tartozó nőstények, fogékonyak tuberkulózissal szemben, akkor az állatokat rendszeresen vizsgálni kell erre a betegségre egy ellenőrző program alapján, melyet az illetékes hatóság hagy jóvá.

c) Ha kecskéket együtt tartják a tehenekkel, akkor a kecskéket is vizsgálni kell tuberkulózisra.

3. Amennyiben az állatokból származó nyerstej nem felel meg a 2. pont követelményeinek, akkor az illetékes hatóság dönt a tej felhasználásával kapcsolatosan:

a) tehenek és bivalyok esetében , ha nem mutatnak pozitív reakciót a tuberkulózis és brucellózis tesztre és nem mutatják ezeknek a betegségeknek a tüneteit és a tej hőkezelése után a phosphatáz vizsgálat eredménye negatív,

b) birka és kecske esetében nem mutatnak pozitív eredményt a brucellózisra, vagy vakcinázták őket brucellózis ellen, egy jóváhagyott mentesítési program keretében és nem mutatják a betegség semmilyen tünetét:

i) sajtgyártásra használható minimum két hónap érlelési idővel; vagy
ii) átmegy hőkezelési eljáráson úgy, hogy negatív reakciót ad a phosphatáz tesztre,

c) egyéb fajok nőstényei nem mutatnak pozitív reakciót a tuberkulin vagy brucellózis vizsgálatra, nem mutatják semmiféle tünetét ezeknek a betegségeknek, de olyan nyájhoz tartoznak, ahol a brucellózis vagy a tuberkulózis felfedezésre került a vizsgálat során, melyet a 2/a)iii) vagy a 2/b)ii) pont tartalmaz, vagy ha kezelték a biztonság érdekében.

4. Nyerstej bármelyik állattól származva, amely nem felel meg az 1-3 pont követelményeinek, különösen ha egyedileg pozitív reakciót adnak prophilactic tesztre, vis-a-vis tuberkulózisra vagy brucellózisra, ahogyan az leírásra került a 64/432/EEC és a 91/68/EEC Irányelvben, akkor a tej nem alkalmas emberi fogyasztásra.

5. Fertőzött vagy fertőzésre gyanús 1. és 2. pontban leirt betegségben szenvedő állatok elkülönítését és hatékony elkerülését, mely visszafordíthatatlan hatással lenne az egyéb állatok tejére, meg kell oldani.

II. HIGIÉNIA A TEJTERMELŐ TELEPEKEN

A. Követelmények az épületre és berendezésre

1. Fejőgépek, helyiségek, ahol a tejet tárolják, kezelik vagy hűtik, olyan kialakításúak legyenek, hogy limitálják a veszélyt, a tej szennyeződését.

2. A tej tárolására szolgáló létesítményeket védeni kell rovarok, rágcsálók ellen, állattartó helyektől megfelelő elkülönítést kell biztosítani és ahol szükséges, megfelelni a (a B Részben lefektetett) követelményeknek és biztosítani a megfelelő hűtőberendezést.

3. Berendezések felülete, mely kapcsolatba kerül a tejjel (eszközök, konténerek, tankok, melyek a tej gyűjtésére, szállítására szolgálnak) könnyen tisztítható, ha szükséges fertőtleníthető és ép felületű legyen. Erre a célra sima felületű, mosható és nem toxikus anyag szükséges.

4. Használat után az ilyen felületeket meg kell tisztítani és ahol szükséges fertőtleníteni. Minden egyes szállítás után vagy minden szállítási sorozat után, ha a be- és a kirakodási időszak nagyon rövid, de minden esetben legalább naponta egyszer a konténereket, tankokat, melyeket nyerstej szállítására használtak, tisztítani és fertőtleníteni kell megfelelő módon az újra szállítás előtt.

B. Fejés, gyűjtés és szállítás higiéniája

1. A fejést higiénikusan kell végezni, biztosítva a következőket:

a) a fejést megelőzően a tőgyet, csecset és az ehhez közeli részeket meg kell tisztítani,

b) minden állatból kifejt tejet, érzékszervi, fizikai, kémiai vizsgálatnak kell alávetni, a fejőnek figyelni kell abnormalitásra, vagy egy olyan eljárást kell használni, mely ugyan azt az eredményt mutatja, amennyiben a tejben bármilyen abnormalitás észlelhető, akkor emberi fogyasztásra alkalmatlan,

c) az állat tőgyéből kifejt tej a tőgy betegségének klinikai tünetét mutatja, nem használható emberi fogyasztásra, vagy az állatorvos utasítása szerint kell cselekedni,

d) egyes állatok, melyek gyógyszeres kezelésen esnek át, a maradékanyagok átvihetők a tejbe, ha az állatból az előirt gyógyszer kiürülési idő előtt nyerték a tejet, szintén nem használható emberi fogyasztásra,

e) a csecs bemártása vagy spray használata csak az illetékes hatóság engedélyével lehetséges és csak olyan módon, hogy nem okoz elfogadhatatlan szintű maradékanyag szintet a tejben.

3. Tejet a fejés után egy tiszta, erre a célra kialakított és felszerelt helyiségben tárolják a szennyeződés elkerülésére. A tejet a fejés után azonnal le kell hűteni 8°C-ra, napi elszállítás esetén és 6°C hőmérséklet alá, ha a szállítás nem naponta történik.

4. Élelmiszer előállítóknak nem szükséges megfelelni a hőmérsékleti követelményeknek, amelyek a 2. és 3. pontban kerültek leírásra, ha a tej megfelel a III. Részben lefektetett kritériumoknak:

a) a tejet feldolgozzák a fejés után 2 órán belül, vagy

b) egy magasabb hőmérséklet szükséges technológiai okból bizonyos tejtermékek gyártásához és ha az illetékes hatóság engedélyezi.

C. Dolgozók higiéniája

1. A fejést végző dolgozó és/vagy kezelő személy munkáját tiszta, alkalmas ruhában köteles végezni.

2. A fejést végző dolgozó személyi tisztaságát magas fokon kell tartani. A fejést és a tej kezelését végző személynek a fejés helyéhez, munkájához közel kézmosó berendezést kell létesíteni, mely lehetővé teszi a kéz és kar mosását.

III. KRITÉRIUMOK A NYERSTEJRE

1. A következő kritériumok vonatkoznak a nyerstejre és a tejtermékre, függően a létesítmény szabványaitól, összefüggésben a minőséggel és annak speciális törvényeivel.

2. A nyerstejből reprezentatív számú mintát vesznek a tejgyűjtőkben véletlenszerűen (randomly), ezeket ellenőrizni kell, hogy megfelelnek-e a 3. és 4. pontoknak.

Az ellenőrzések végrehajtását végezhetik:

a) az élelmiszer előállító, aki tejet állít elő,
b) az élelmiszer előállító, ahol a tejet gyűjtik vagy feldolgozzák,
c) az élelmiszer előállítók csoportja, vagy
d) összefüggésben a nemzeti vagy regionális kontrol rendszerrel.

3. a) Az élelmiszer előállítónak eljárást kell kezdeményezni, hogy biztos legyen
abban, hogy a nyerstej megfeleljen a következő kritériumoknak:

i) nyers tehéntejre:

lemez számlálás 30°C/ml
szomatikus sejtek /ml < 100.000 (*)
< 400.000 (**)

ii) nyerstej egyéb állatfajokból

lemez számlálás 30°C/ml < 1.500.000 (*)

b) Ha a nyerstej egyéb állatfajból származik, nem tehénből nyerik és feldolgozásra szánják, de a gyártásban nem szerepel hőkezelés, akkor az élelmiszer előállítónak lépéseket kell tenni, hogy biztosítsa, hogy a használt nyerstej megfeleljen a következő kritériumoknak:

lemez számlálás 30°C/ml < 500.00 (*)

(*) Gördülő számítási átlagot vesznek több mint két hónapon keresztül, minimum 2 minta hónaponként
(**) Gördülő számítási átlagot vesznek több mint három hónapon keresztül, minimum egy minta havonta, amíg az illetékes hatóság nem gondol egy másik eljárásra, figyelembe véve a szezonális variációt a termék szintnél.

4. A 96/23/EC Irányelv alapján az élelmiszer előállítónak eljárást kell kezdeményezni, hogy biztosítsa, hogy nyers tej nem kerül kereskedelmi forgalomba, ha

a) antibiotikum maradékot tartalmaz olyan mennyiségben, hogy bármelyik anyag vonatkozásában a 2377/90 Rendelet I. és III. Melléklete szerint túlhaladja a megengedett határt,

b) a kombinált teljes maradékanyaga az antibiotikum anyagának meghaladja bármelyik megengedett anyag maximum értékét.

5. Amikor a nyers tej nem felel meg a 3. vagy 4. pontnak, az élelmiszer előállító köteles erről informálni az illetékes hatóságot és intézkedik a hiba kijavításáról.

II. FEJEZET

TEJTERMÉKEKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

I. HŐMÉRSÉKLETI KÖVETELMÉNYEK

1. Az élelmiszer előállítónak biztosítania kell annak elfogadását, hogy a feldolgozó üzembe érkező tejet gyorsan lehűtik 6°C alá és ezen a hőmérsékleten tartják a feldolgozásig.

2. Az élelmiszer előállítók tarthatják a tejet magasabb hőmérsékleten, ha

a) a fejés után közvetlenül megkezdik a feldolgozást vagy 4 órán belül a feldolgozó üzembe kerül, vagy

b) az illetékes hatóság engedélyezi a magasabb hőmérsékletet technológiai okok miatt, bizonyos termékek gyártóinak vonatkozásában.

II. KÖVETELMÉNYEK A HŐKEZELÉSRE

1. Nyerstej és tejtermék hőkezelése során az élelmiszer előállítónak biztosítani kell, hogy eljárása megfelel a 852/2004/EC Rendelet II. Melléklet XI. Fejezetének.

2. Figyelembe véve, hogy a nyerstej átesett-e hőkezelésen az élelmiszer előállítónak:

a) hogy a HACCP alapelven kidolgozott eljárás a 852/2004/EC Rendelet értelmében készült,

b) meg kell felelni bármilyen követelménynek, melyet az illetékes hatóság ebben a vonatkozásban megkövetel, mikor jóváhagy egy létesítményt vagy ellenőrzi az üzemet a 854/2004/EC Rendeletnek megfelelően.

III. TEHÉNTEJ KRITÉRIUMAI

1. Tejterméket gyártó élelmiszer előállítónak eljárást kell kezdeményezni közvetlenül a gyártást megelőzően:

a) a nyers tehéntej, amelyből tejterméket gyártanak, a lemez szám 30°C-on kevesebb legyen 300.000-nél ml-ként, és

b) feldolgozott tehéntej, amelyből terméket gyártanak, lemez száma kevesebb legyen 100.000-nél ml-ként.

2. Amikor a tej nem felel meg az 1. § kritériumának, akkor az élelmiszer előállító köteles értesíteni az illetékes hatóságot és intézkedni a helyzet kijavítására.

III. FEJEZET

ELSŐDLEGES ÉS MÁSODLAGOS CSOMAGOLÁS

A fogyasztói csomagok zárását a töltés után azonnal el kell végezni abban az üzemben, ahol a folyékony tejtermék az utolsó hőkezelést kapta, záráson a szennyeződés megelőzését értik. A zárási rendszernek olyannak kell lenni, hogy kinyitás után a nyílás tiszta marad és könnyű ellenőrizni.

IV. FEJEZET

CÍMKÉZÉS

1. A 2000/13/EC Irányelv kiegészítéseként, kivéve azokat az eseteket, melyet az Irányelv 13. Cikkely 4. és 5. pontja mérlegel, a címkének tisztán mutatnia kell:

a) nyerstej esetében, mely közvetlen emberi fogyasztásra szánnak, a szót, hogy nyers tej (raw milk),

b) a nyerstejből készült termék esetében a gyártási eljárás, melynek során nem történik hőkezelés, vagy fizikai, kémiai kezelés, akkor fel kell tüntetni
nyerstejből készült (made with raw milk).

2. Az 1. § követelményei vonatkoznak a kiskereskedelemre szánt termék esetén. A címke szóba beletartozik bármilyen csomagolás, dokumentáció, figyelmeztetés, címke stb., mely a termék milyenségére utal és elkíséri a terméket.

V. FEJEZET

AZONOSÍTÁSI JELÖLÉS

1. A II. Melléklet I. Részének követelményei, ahol adott derogáció jelzi a létesítmény jóváhagyási számát, azonosítási jelben szerepelhet, hogy hol történt a csomagolás, annak az üzemnek a jóváhagyási száma.

2. Újra használatos üvegek esetében az azonosítási jel a származási ország jelét és a jóváhagyott létesítmény számát jelenti.

X. RÉSZ: TOJÁS ÉS TOJÁS TERMÉKEK

I. FEJEZET

TOJÁS

1. A tojás termelőnek a tojóhelytől a fogyasztóig biztosítani kell a tojás tisztaságát, folyadéktól, szagtól való mentességét, hatékonyan védeni épségét és nem szabad kitenni közvetlen napsütésnek.

2. Tojás tárolására és szállítására a választott legjobb állandó hőmérsékletet kell biztosítani, hogy optimálisan konzerválja a tojás higiéniai tulajdonságait.

3. Tojásnak a fogyasztóig való eljutására maximum 21 nap az időhatár.

II. FEJEZET

TOJÁS TERMÉKEK

I. KÖVETELMÉNYEK A LÉTESÍTMÉNYEKRE

Élelmiszer előállítónak biztosítania kell, hogy a tojás termék gyártására, a létesítményt úgy alakították ki, szerelték fel, hogy biztosítani tudják a következő műveletek elkülönítését:

1. szennyezett tojás mosását, szárítását és fertőtlenítésének végzését,
2. törött tojások esetében összegyűjtik azok tartalmát, eltávolítják a tojás héját, a hártyát,
3. tevékenység végzése, mely más mint az 1. és 2. pontban leirtak.

II. NYERSANYAG TOJÁSTERMÉK GYÁRTÁSÁRA

Élelmiszer előállítónak biztosítania kell, hogy a nyersanyag, amit tojástermék gyártására használnak, megfeleljen a következő követelményeknek.

1. Tojástermék gyártására használt tojás héjának sértetlen állapotúnak és teljesen kifejlettnek kell lenni. A törött tojások esetleg használhatók tojástermék előállítására, ha az üzemből vagy a csomagoló központból közvetlenül szállítják a feldolgozó üzembe, ahol amilyen gyorsan csak lehet, fel kell törni azokat.

2. Folyékony tojáslét egy jóváhagyott tojás üzemben nyernek, melyet erre a célra használnak és a terméket nyersanyagként kezelik. A folyékony tojáslét a III. Rész 1,2,3,4 pontjának követelményei alapján nyerik.

III. SPECIÁLIS HIGIÉNIAI KÖVETELMÉNY A TOJÁSTERMÉK GYÁRTÁSRA

Élelmiszer előállítónak biztosítania kell, hogy minden tevékenység, amit az előállítás során végeznek, a kezelésnek, tárolásnak biztosítania kell a megfelelőséget a következő követelmények vonatkozásában.

1. Tojást nem szabad feltörni, míg nem tiszta és száraz.

2. Tojást úgy kell feltörni, hogy a szennyeződés minimális legyen és különösen biztosítva a megfelelő elkülönítést a tevékenységek között. Repedt tojást olyan gyorsan fel kell dolgozni, ahogyan csak lehet.

3. Tojásokat, melyek mások, mint a tyúktojás, pl. pulyka, gyöngytyúk, fürj stb. megfelelően elkülönítve kell kezelni, feldolgozni.
Minden eszközt, berendezést tisztítani és fertőtleníteni kell, mielőtt tyúk, pulyka, gyöngytyúk, fürj tojásból a termékgyártás újra kezdik.

4. Tojástartalom nem nyerhető centrifugálással vagy a tojás szétnyomásával, a maradék tojásfehérje az üres tojáshéjból, szintén nem nyerhető centrifugálással emberi fogyasztásra.

5. Tojás feltörése után annak minden része át kell, hogy menjen a feldolgozási eljáráson olyan gyorsan, ahogyan csak lehetséges, hogy kiküszöböljék a mikrobiológiai veszélyt vagy lecsökkentsék egy elfogadható szintre. Ha egy tétel gyártása nem megfelelő, akkor azonnal újra át kell, hogy menjen egy újabb gyártási eljáráson ugyanabban a létesítményben, ha ez a gyártás teljesítése után alkalmas emberi fogyasztásra. Amikor egy tétel emberi fogyasztásra alkalmatlannak minősül, akkor az eredeti állapotát a terméknek meg kell változtatni (denaturálni), hogy ezzel biztosítsák, hogy nem használják emberi fogyasztásra.

6. Tojás fehérjének a feldolgozása nem szükséges, ha szárításra vagy kristályosított albuminnak szánják, akkor a rendeltetési helyen utólag hőkezelik.

7. Ha a tojás feltörése után azonnal nem történik meg a gyártás, akkor a tojáslét fagyasztott állapotban vagy 4°C alatt kell tárolni. Tárolási időszak a feldolgozás előtt 4°C-os tárolási hőmérséklet esetén nem lehet több 48 óránál, nem vonatkozik a termékre cukor elvonás esetén, mert akkor amilyen gyorsan csak lehet, meg kell kezdeni a cukor elvonási eljárást.

8. Termék, melyet nem stabilizáltak és szobahőmérsékleten tartották, akkor le kell hűteni 4°C alá. Fagyasztásra szánt terméket a feldolgozás után azonnal le kell fagyasztani.

IV. ANALITIKAI SPECIALITÁSOK

1. A koncentrációja a 3-0H-butiric acidnak nem érheti el a 10 mg/kg-ot a szárazanyagban a nem módosított tojástermék esetén.

2. A tej sav tartalomnak, amit a nyersanyag gyártásánál használnak a tojástermékben, nem haladhatja meg az 1 g/kg-ot a szárazanyagból.

3. A maradék tojáshéj mennyiség, a hártya és egyéb más részecskék a gyártott tojástermékben nem haladhatja meg a 100 mg/kg tojástermékben.

V. CÍMKÉZÉS ÉS AZONOSÍTÓ JELZÉSEK

1. Kiegészítésként a II. Melléklet, I. Rész-ben lefektetett általános követelmények mellé az azonosító jelek vonatkozásában, tojástermék szállítmányok, melyek rendeltetési helye nem a kiskereskedelem, hanem alkotóanyagként használják egyéb termék gyártásánál, ezt a tojásterméket szintén el kell látni címkével, mely tartalmazza, hogy milyen hőmérsékleten, mennyi ideig, milyen konzerválás alkalmazható a tojásterméken.

2. Tojáslét az 1. §-ban leirtak szerint kell címkézni, a nem pasztörizált tojástermék a rendeltetési helyen kezelni szükséges és jelezni kell a tojás feltörésének napját, óráját.

XI. RÉSZ: BÉKACOMB ÉS CSIGA

Az élelmiszer előállítónak békacombot vagy csigát gyártva emberi fogyasztásra meg kell felelni a következő követelményeknek.

1. A békát és csigát a létesítményben kell leölni, melyet erre a célra alakítottak ki és rendezték be.

2. A létesítménynek, ahol a békacombot gyártják, rendelkeznie kell olyan helyiséggel, ahol tárolják és mossák az élő békát a vágás és a véreztetés előtt. Ezt a helyiséget el kell különíteni a feldolgozótól.

3. Azt a békát és/vagy csigát, mely nem a vágástól pusztult el a létesítményben, azt nem lehet emberi fogyasztásra felhasználni.

4. Békán, csigán az érzékszervi vizsgálatot el kell végezni a mintavétel során. Ha a vizsgálat veszélyt jelez, akkor emberi fogyasztásra alkalmatlan.

5. A békacombot előkészítés után azonnal le kell mosni folyó, ivóvíz minőségű vízzel, ezt követően le kell hűteni az olvadó jég hőmérsékletére, fagyasztani vagy feldolgozni.

6. Leölés után eltávolítják a zsigereket és ha veszélyt fedeznek fel, akkor eltávolítják és nem alkalmas emberi fogyasztásra.

XII. RÉSZ: ÁLLATI ZSÍR ÉS FAGGYÚ

I. FEJEZET

ALKALMAZANDÓ KÖVETELMÉNYEK LÉTESÍTMÉNYEKRE,
MELYEK GYŰJTIK VAGY FELDOLGOZZÁK A NYERSANYAGOT

1. Nyersanyag gyűjtő központokat és az onnan történő továbbszállítás során a feldolgozó
létesítményben a tárolás során mindenütt biztosítani kell a megfelelő hőmérsékletet, hogy a nyersanyag hőmérséklete ne legyen magasabb 7°C-nál.

2. Minden feldolgozó üzemnek rendelkeznie kell:

a) hűtőberendezéssel,
b) a létesítménynek biztosítani kell elszállító helyiséget a hőkezelt állati zsiradék elszállítása előtti tárolására, kivéve ha a zsír tanker kocsiban kerül elszállításra,
c) ahol szükséges, biztosítani kell megfelelő berendezést a termék elkészítésre, amikor a hőkezelt állati zsirt egyéb élelmiszerrel és/vagy fűszerrel keverik.

3. Hűtőberendezésekre vonatkozó követelményeik az 1. és a 2/a pontban kerültek leírásra, ennek alkalmazása nem szükséges, ha biztosítják, hogy a nyersanyag tárolása, szállítása során mindenütt aktív hűtésben részesült, egyébként a II. Fejezet 1/d. pontja szerint kell eljárni.

II. FEJEZET

HIGIÉNIAI KÖVETELMÉNYEK AZ ÁLLATI ZSÍRSZÖVET
ÉS A FAGGYÚ OLVASZTÁSÁRA

Élelmiszer előállítónak, aki állati zsírszövetből zsirt és tepertőt állít elő, meg kell felelni a következő követelményeknek.

1. Nyersanyag

a) olyan állatból kell származnia, melyet vágóhídon vágtak le és az ante és post mortem húsvizsgálat során alkalmasnak találták emberi fogyasztásra,

b) tartalmaz zsírszövetet vagy csontot, mely elfogadhatóan mentes vértől és szennyező anyagtól,

c) regisztrált vagy jóváhagyott létesítményből származik a 852/2003/EC Rendeletnek vagy ennek a Rendeletnek megfelelően,

d) a szállítás és tárolás során a hőkezelésig higiénikus körülményeket biztosítani kell és a termék belső hőmérséklete nem lehet 7°C-nál magasabb.
Amennyiben a nyersanyag tárolása és szállítása aktív hűtés nélkül történt, akkor a hőkezelést a kinyeréstől számított 12 órán belül el kell végezni.

2. Hőkezelés során oldószer használata tilos.

3. Amennyiben a zsír finomítása megfelel a szabványnak, melyet a 4. pont tartalmaz és az állati zsírszövet hőkezelése az 1. és 2. pont alapján történt, akkor a termék finomítása történhet ugyanabban a létesítményben vagy egy másikban annak reményében, hogy ott a terméknek a fizikai, kémiai minősége jobb lesz.

4. Hőkezelt állati zsiradék, a típustól függően, meg kell, hogy feleljen a következő szabványnak:

Kérődzők
zsiradéka Sertés
zsiradéka Egyéb állatok zsiradéka

Ehető faggyú Faggyú finomí-tásra Ehető zsiradék Zsír és egyéb zsiradék finomí-tásra
Ehető
Finomí-
tásra

Első lé
(1) Egyéb Zsír
(2) Egyéb
FFA (m/m% /oleic acid) maxmum 0,75 1,25 3.0 0,75 1,25 2,0 1,25 3.0
Peroxid maximális mennyisége 4 meq/kg 4 meq/kg 6 meq/kg 4 meq/kg 4 meq/kg 6 meq/kg 4
meq/kg 10
meq/kg
Összes oldhatatlan szennyező anyag Maximum 0,15 % Maximum 0,5 %
Szag, íz, szín Megfelelő

(1) Hőkezelt állati zsiradék, melyet alacsony hőmérsékleti kezeléssel nyertek a szívről,
veséről, csepleszről, bélfodorról a kérődző állatok esetében a daraboló üzemből,

(2) Hőkezelt állati zsiradék, melyet sertések zsírszövetéből nyertek

5. Tepertő, melyet emberi fogyasztásra szántak, a következő hőmérsékleti követelményeknek megfelelően kell tárolni:

a) ha a tepertőt 70°C alatt hőkezelték, akkor a következő hőmérsékleten kell tárolni:

i) tárolási hőmérsékletnek 7°C alatt kell lenni és nem haladja meg a
tárolás a 24 órát,

ii) vagy olyan hőmérsékleten, mely nem több 18°C-nál.

b) Amikor a tepertőt 70°C fölött hőkezelik és nedvesség tartalma a 10% (m/m) vagy több, akkor:

i) 7°C alatt kell tárolni és a tárolási idő nem haladhatja meg a 48 órát,
vagy egy idő/hőmérsékleti arány szerint, mely egyenértékű garanciát ad,

ii) vagy olyan hőmérsékleten, mely nem több mint 18°C.

c) Amikor a tepertőt 70°C fölött hőkezelik és a termék nedvesség tartalma kevesebb mint 10 % (m/m), akkor speciális követelmény nem vonatkozik a termékre.

XIII. RÉSZ: KEZELT GYOMOR, HÓLYAG, BÉL

Az élelmiszer előállító, aki kezel gyomrot, hólyagot, belet, biztosítania kell a megfelelőséget a következő követelményekre:

1. állati bél, hólyag, gyomor csak akkor vihető piacra, ha:

a) olyan állatból nyerik, melyet vágóhídon vágtak és amely az ante mortem és post mortem vizsgálat során emberi fogyasztásra alkalmasnak minősült,

b) melyet sóztak, melegítettek vagy szárítottak,

c) a (b) pontban leirt kezelés után hatékony intézkedés történik az újrafertőzés megelőzésére;

2. A kezelt gyomor, hólyag, bél nem tartható környezeti hőmérsékleten, az elszállításig
hűtés alatt kell tárolni.

XIV. RÉSZ: ZSELATIN

1. Élelmiszer előállató, aki zselatint gyárt, biztosítania kell a megfelelőséget ennek a Résznek a követelményeivel.

2. Ennek a Résznek a célja a kicserzés, ami a bőr keményítését jelenti, használva növényi eredetű cserző anyagokat, chromium sót és egyéb anyagokat, mint az alumínium só, slicic só, aldehidek, quinones vagy szintetikus keményítő anyagok.

I. FEJEZET

KÖVETELMÉNYEK A NYERSANYAGOKRA

1. A zselatin terméket, melyet élelmiszerben kívánnak használni, az anyagok a következők:

a) csontok,
b) tenyésztett kérődző állatok bőre, egyéb bőrök,
c) sertés bőr,
d) baromfi bőr,
e) inak, mócsing, porcogó,
f) vadnak a bőre,
g) hal bőr és csontok.

2. A bőrök használata tilos erre a célra, ha már bármilyen cserző anyaggal kezelték, függetlenül attól, hogy ezt az eljárást befejezték.

3. Nyersanyagoknak, melyek az 1. (a)-(e)-ig felsorolásra kerültek, olyan állatból kell származniuk, melyet vágóhídon vágtak le és az állat teste alkalmas emberi fogyasztásra az ante és post mortem vizsgálat alapján. Vadak bőre akkor alkalmas, ha teste alkalmas emberi fogyasztásra.

4. A nyersanyag regisztrált vagy jóváhagyott üzemből származik a 854/2004/EC Rendeletnek megfelelően.

5. Gyűjtő központok, cserzőhelyek adhatnak nyersanyagot zselatin gyártására emberi fogyasztásra, ha az illetékes hatóság speciális engedélyt ad és megfelel a következő követelményeknek:

a) ha rendelkeznek olyan raktár helyiséggel, melynek padozata kemény, fala sima, könnyen takarítható és fertőtleníthető, ahol szükséges, rendelkeznek hűtő berendezéssel,

b) a raktárakat jó állapotban, tisztán kell tartani, hogy ne legyenek a nyersanyag fertőző forrásai,

c) ha egy nyersanyag nem felel meg ennek a Fejezetnek és az üzemben történik a nyersanyag tárolása, feldolgozása, akkor el kell különíteni attól a nyersanyagtól, amely mindenben megfelel ennek a Fejezetnek, kezdve a megérkezéstől a tárolásig, feldolgozásig, elszállításig bezárólag.

II. FEJEZET

A NYERSANYAG SZÁLLÍTÁSA ÉS TÁROLÁSA

1. Azon a helyen, ahol a nyersanyagot ellátják azonosítási jellel az I. Rész II. Mellékletnek megfelelően, a nyers terméket a származási létesítményből szállítás során dokumentáció kíséri, mely tartalmazza a vonatkozó információkat ennek a Mellékletnek a Függeléke szerint, amikor a nyers terméket eljuttatják a gyűjtő központba és onnan a zselatin feldolgozó létesítménybe vagy a bőrcserző üzembe.

2. Nyersanyagot szállítás, tárolás során hűteni vagy fagyasztani szükséges, hacsak nem dolgozzák fel az elindulástól számított 24 órán belül. A zsirtalanított és szárított csontokat sózzák és szárítják, valamint a bőrt mésztejjel, sóval vagy savval kezelik és megfelelő hőmérsékleten tárolják és szállítják.

III. FEJEZET

ZSELATIN ELŐÁLLÍTÁSÁNAK KÖVETELMÉNYEI

1. A zselatin termék gyártása során biztosítani kell, hogy:

a) minden kérődző állat csontját olyan állatból nyerik, mely abban az országban vagy régióban született, ott került felnevelésre, vágásra, ahol a BSE előfordulása alacsony, a Közösségi törvénynek megfelelően alá van vetve egy olyan eljárásnak, mely biztosítja minden csont anyag összetörését, zsirtalanítását forró vízzel és min. 4 %-ra (1,5 pH) hígított hydrochloric acid oldattal kezelve min. 2 napon át, ezt követi az alkalikus kezelés telített mészoldatban (pH > 12,5) minimum 20 napon át és ezt követi a sterilizáló lépés 138-140 °C-on 4 másodpercen át vagy ezzel egyenértékű, jóváhagyott eljárás alkalmazása,

b) más nyersanyag kezelése savval vagy lúggal történik, melyet egy vagy több öblítés követ. A pH-t ezután kell módosítani zselatin kivonását egy vagy többszöri hőkezeléssel végzik, amit tisztítás, szűrés, stabilizáció követ.

2. Az élelmiszer előállító gyárthat zselatint, mely mindenben megfelel az emberi fogyasztásra vonatkozó követelményeknek, ugyanabban a létesítményben, az összes gyártást tekintve, lehet olyan zselatin gyártás és tárolás is, melyet nem emberi fogyasztásra szánnak.

IV. FEJEZET

A VÉGTERMÉKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

Az élelmiszer előállítónak biztosítania kell, hogy a zselatin megfelel a következő maradékanyag határnak:

Maradékanyag Határ
AS 1 ppm
Pb 5 ppm
Cd 0,5 ppm
Hg 0,15 ppm
Cr 10 ppm
Cu 30 ppm
Zn 50 ppm
SO2
(Reith Williams) 50 ppm
H2O2
European Pharmacpoeia 1986 (V2O2) 10 ppm

XV. RÉSZ: KOLLAGÉN

1. A kollagént gyártó élelmiszer előállítónak biztosítania kell a megfelelőséget ennek a Résznek a követelményeivel szemben.

2. Ennek a Résznek a célja a bőr cserzés, ami a bőr keményítését jelenti, növényi eredetű cserző anyaggal, chromium sóval vagy egyéb anyagokkal, mint az alumínium só, ferric só, szilícium só, aldehydek, quinonok és egyéb szintetikus keményítő anyagok.

I. FEJEZET

NYERSANYAGRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

1. Kollagén termék gyártására, melyet élelmiszerben kívánnak használni, a következő nyersanyag használható:

a) a farmon nevelt kérődző állatok nyers bőre,
b) sertés bőre és csontja,
c) baromfi bőre és csontja,
d) inak,
e) vadak nyers bőre,
f) halbőr és csont.

2. A bőr használata tilos, ha átment akármilyen cserző eljáráson, függetlenül, hogy ez az eljárás befejeződött vagy nem.

3. Nyersanyag lista az 1. (a)-(d)-ig leírja, hogy a nyers bőr és csont olyan állatból származik, melyet vágóhídon vágtak le, az állat testét emberi fogyasztásra alkalmasnak minősítették az elvégzett ante és post mortem vizsgálat alapján, vadról nyert bőrt szintén alkalmasnak találták emberi fogyasztásra.

4. Nyersanyag regisztrált vagy jóváhagyott üzemből származik, melyet a 852/2004/EC Rendelet vagy e Rendelet alapján hagytak jóvá.

5. Gyűjtő központból és bőr cserző üzemből származhat nyersanyag kollagén gyártására, melyet emberi fogyasztásra szánnak, ha az illetékes hatóság engedi erre a célra és teljesítik a következő követelményeket.

a) Rendelkezniük kell olyan raktárhelyiséggel, melynek padozata kemény anyagból készült, fala sima, könnyen tisztítható és fertőtleníthető, ahol szükséges, hűtő berendezéssel.

b) A tároló helyiségeket jó állapotban, tisztán kell tartani, hogy ne legyenek a nyersanyag fertőzési forrásai.

c) Ha a nyersanyag nem felel meg ennek a Fejezetnek és amelyet ezekben az üzemekben tárolnak és feldolgoznak, akkor ennek a Fejezetnek mindenben megfelelő nyersanyagtól a gyártási folyamat egész során, a megérkezéstől a tárolás, feldolgozás, elszállításig teljesen külön kell kezelni.

II. FEJEZET

A NYERSANYAG TÁROLÁSA ÉS ELSZÁLLÍTÁSA

1. Azon a helyen, ahol a nyersanyagot ellátják azonosítási jellel az I. Rész II. Mellékletének megfelelően a nyers terméket a származási létesítményből a szállítás során dokumentáció kíséri, mely tartalmazza a vonatkozó információkat ennek a Mellékletnek a Függeléke szerint, amikor a nyers terméket eljuttatják a gyűjtő központba vagy a bőrkikészítő helyre, vagy amikor eljuttatják a kollagén előállító üzembe.

2. A nyersanyagot szállítani, tárolni, hűteni vagy fagyasztani szükséges, hacsak nem dolgozzák fel az elindulástól számított 24 órán belül. A zsirtalanított és szárított csontokat sózzák, szárítják, bőrt mésztejjel, lúggal vagy savval kezelik, megfelelő hőmérsékleten tárolják és szállítják.

3. Ha az élelmiszer előállító, aki kollagént gyárt, mely megfelel minden vonatkozó követelménynek és a kollagént emberi fogyasztásra szánják, az összes kollagén gyártás és tárolás során előállíthat olyan kollagént, melyet nem szánnak emberi fogyasztásra ugyanabban az üzemben.

III. FEJEZET

KÖVETELMÉNYEK A KOLLAGÉN GYÁRTÁSÁRA

1. A gyártott kollagént úgy kell előállítani, hogy biztosítsák a nyersanyag kezelését, mosását, pH beállítását, használva savat vagy lúgot, melyet többszöri öblítés követ, szűrés és extrudálás vagy ezzel egyenértékű eljárás alkalmazásával.

2. A fenti §-ban leirt eljárás után a kollagén szárítási eljáráson esik át.

3. Az élelmiszer előállító, mely kollagént gyárt, és a gyártási eljárás mindenben megfelel a követelményeknek, akkor alkalmas emberi fogyasztásra, az összesen gyártott, tárolt kollagén vonatkozásában lehet olyan, melyet nem szánnak emberi fogyasztásra ugyanabban a létesítményben.

IV. FEJEZET

A VÉGTERMÉKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

Az élelmiszer előállítónak biztosítania kell, hogy a kollagén megfelel a következő maradékanyag határnak:

Maradékanyag Határ
AS 1 ppm
Pb 5 ppm
Cd 0,5 ppm
Hg 0,15 ppm
Cr 10 ppm
Cu 30 ppm
Zn 50 ppm
SO2
(Reith Williams) 50 ppm
H2O2
European Pharmacpoeia 1986 (V2O2) 10 ppm

V. FEJEZET

CÍMKÉZÉS

A kollagén elsődleges és másodlagos csomagolásán rajta kell lenni a következő szavaknak: Kollagén emberi fogyasztásra alkalmas és meg kell jelölni a gyártás napját.

vissza az oldal elejére

 

 


Another great design from Ditro Art Studio