Professzionális kártevőirtás!

Az ember közvetlen életterén belül jelentkező egészségügyi kártevők irtása, illetve a kártevők megtelepedésének megelőzése.

Szolgáltatunk Visszalépés a jogszabályok felsorolása oldalra.

Nagy területek mentesítése

 

Gondolta volna, hogy lehet akár egy egész várost is patkánymentesíteni? Megfelelő szakértelemmel, és tapasztalattal, természetesen lehetséges.

 

Mi ezt, be is bizonyítottuk már. Számos város és település, valamint több nagy területen elhelyezkedő cég, közület tartozik elégedett partnereink sorába.

Minden munkánkra garanciát vállalunk !

" Színvonalas Szolgáltatást," Szolíd Vállalási árakat kívánunk biztosítani Önöknek saját készítésű professzionális termékekkel, eszközökkel.

Legyen egy sikeres csapat tagja!

Kapcsolatrendszerrel rendelkező üzletkötő munkatársakat keresünk, az ország egész területéről.

részletek......

Részletes jogszabály ismertető !

 

9/1985. (X. 23.) EüM-BkM együttes rendelet az étkeztetéssel kapcsolatos közegészségügyi szabályokról

Melléklet a 9/1985. (X. 23.) EüM-BkM együttes rendelethez

Az étkeztetés közegészségügyi szabályzata

III. Takarítás

49. a) Az egészségügyi szempontból káros rovarok és rágcsálók ellen a mindenkor érvényben lévő jogszabályokban előirt módon kell védekezni.

b) A rovar-rágcsálóirtás ideje alatt az ételt megfelelően védeni kell.

c) Az irtás befejezése után az elpusztult rovarokat és rágcsálókat, valamint a visszamaradt vegyszert össze kell gyűjteni és meg kell semmisíteni.

d) A gázhatásnak kitett ételek és adalékanyagok további sorsáról a területileg illetékes felügyelőség dönt.

vissza az oldal elejére

 

1991. évi XI. törvény az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról

4. § (6) A járványügyi tevékenység körében a Szolgálat

b) irányítja és ellenőrzi - az egészségügyi miniszter rendeletében meghatározott esetekben végzi - a fertőző betegekkel, a fertőzésre gyanús személyekkel, a kórokozó-hordozókkal kapcsolatos tevékenységet, valamint a fertőtlenítést és az egészségre káros rovarok, egyéb ízeltlábúak és rágcsálók (a továbbiakban együtt: egészségügyi kártevők) által okozott egészségi ártalmak megelőzését;

f) dönt a járványügyi tekintetben felhasználásra kerülő rovar- és rágcsálóirtó szerek, fertőtlenítőszerek és eszközök forgalomba hozataláról;

vissza az oldal elejére

 

1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről Rovarok és egyéb ízeltlábúak, valamint rágcsálók irtása

73.§ (1) A betegséget terjesztő vagy egészségügyi szempontból káros, külön jogszabályban meghatározott rovarok és rágcsálók irtásáról a terület, épület tulajdonosának, illetve kezelőjének rendszeresen gondoskodnia kell. A terület, illetve az épület használói az irtást tűrni kötelesek.

A helyi önkormányzatok feladatai

153. § (1) A település önkormányzat a környezet- és település-egészségügyi feladatok körében

b) biztosítja a 73. § (1) bekezdése szerinti külön jogszabályban meghatározott rovarok és rágcsálók irtását.

vissza az oldal elejére

59/1999. (XI. 26.) EüM rendelet a vásári, piaci és vásárcsarnoki árusítás közegészségügyi szabályairól

12. § Az egészségügyi szempontból káros rágcsálók és rovarok megtelepedése ellen a fenntartónak, üzemeltetőnek rendszeresen védekeznie kell. Legalább évente két alkalommal kötelező a szakemberrel elvégeztetett megelőző jellegű irtás akkor is, ha rovar, rágcsáló jelenlétét nem észlelik.

vissza az oldal elejére

80/1999. (XII. 28.) GM-EüM-FVM együttes rendelet a vendéglátás és közétkeztetés keretében történő élelmiszer-előállítás és -forgalmazás feltételeiről

1. számú melléklet a 80/1999. (XII. 28.) GM-EüM-FVM együttes rendelethez

II.

6. Az engedélyezett tisztító, fertőtlenítő, rovar- és rágcsálóirtó szereket eredeti csomagolásban vagy feltűnően megjelölve, zárt szekrényben elkülönítve kell tárolni.

3. számú melléklet a 80/1999. (XII. 28.) GM-EüM-FVM együttes rendelethez

A közegészségügyi, élelmiszer-higiéniai, minőségügyi és környezetvédelmi vizsgák feltételei

4. Az élelmezési létesítményt vezető vendéglátó, közétkeztető emelt szintű tanfolyami anyag oktatásában, az alkalmazott dolgozót a munkakörével kapcsolatos szakosított képzésben kell részesíteni.

Az emelt szintű tanfolyam oktatási anyagának az alábbi fejezetekre kell kiterjednie:

4.1. Közegészségügyi, élelmiszer-higiéniai ismeretek

- Rovar és rágcsáló elleni védekezés;

vissza az oldal elejére

44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet

a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól

9. § (1) A veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel végzett tevékenység bejelentése a 13. számú melléklet 1. pontja szerinti adatlapon történik.

(2) A veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel végzett tevékenységben bekövetkezett változás bejelentése a 13. számú melléklet 2. pontja szerinti adatlapon történik.

(3) A bejelentés ellenőrzésekor a tevékenységet végző dokumentálhatóan igazolja, hogy eleget tesz a kémiai biztonság megvalósítását szolgáló jogszabályi kötelezettségének.

10. § A veszélyes anyagokkal és veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes igazgatási jellegű szolgáltatásokért fizetendő igazgatás-szolgáltatási díjakat és azok mértékét a 14. számú melléklet tartalmazza. Az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére vonatkozó rendelkezéseket a külön jogszabály tartalmazza.

11. § A gyártók, az importálók, a munkáltatók, illetőleg a tevékenységet végzők felelősségi körébe tartozó, e rendelet szerinti kötelezettségek betartását az ÁNTSZ városi (fővárosi kerületi) intézete ellenőrzi.

vissza az oldal elejére

1/2003. (I. 8.) FVM-ESzCsM együttes rendelet

a nyers tej, a hőkezelt tej és a tej alapú termékek előállításának, forgalomba hozatalának élelmiszer-higiéniai feltételeiről

6. számú melléklet az 1/2003. (I. 8.) FVM-ESzCsM együttes rendelethez

A hőkezelő üzem, a standardizáló központ és a tejfeldolgozó üzem létesítésének, tevékenységének és üzemeltetésének élelmiszer-higiéniai követelményei

II. Fejezet

A hőkezelő üzemek és feldolgozóüzemek engedélyezésének általános feltételei

15. Semmilyen állat nem juthat be olyan helyiségbe, ahol tejet és tej alapú terméket gyártanak és tárolnak. A rágcsálókat, rovarokat és egyéb kártevőket rendszeresen irtani kell az építményekben és berendezésekben. A rágcsáló- és rovarirtókat, fertőtlenítőszereket és egyéb potenciális mérgezőanyagokat zárható helyiségekben vagy szekrényekben kell tárolni, használatuk nem jelenthet szennyezési veszélyt a termékekre.

vissza az oldal elejére

38/2003. (VII. 7.) ESzCsM-FVM-KvVM együttes rendelet

a biocid termékek előállításának és forgalomba hozatalának feltételeiről

8. számú melléklet a 38/2003. (VII. 7.) ESzCsM-FVM-KvVM együttes rendelethez


Az irtószerekre vonatkozó különleges előírások

1. Fogalmi meghatározások

1. Irtószer: a biocidek 3. Főcsoport 14., 18. és 19. termékcsoportjába tartozó minden olyan természetes eredetű, valamint vegyi, biológiai vagy biotechnológiai úton előállított hatóanyag, több ilyen anyag keveréke vagy készítmény, amely az egyéb jogszabályban rögzített, fertőző betegséget terjesztő vagy egyéb vonatkozásban egészségügyi szempontból káros rovarok és egyéb ízeltlábúak, valamint rágcsálók megtelepedésének és elszaporodásának meggátlására, elpusztítására, csalogatására és összefogására szolgál (a továbbiakban: rovarirtó szerek, valamint rágcsálóirtó szerek), illetőleg ártalmának kivédésére, távoltartására alkalmas (a továbbiakban riasztószerek, a rovar- és rágcsálóirtó szerekkel együtt: irtószerek).

2. Egészségügyi kártevők: a 18/1998. (VI. 3.) NM rendeletben felsorolt, fertőző megbetegedést terjesztő vagy egyéb egészségügyi ártalmat okozó rovarok és más ízeltlábúak (együttesen: rovarok), valamint lakott területen belül megtelepedett patkányok és egerek (együttesen: rágcsálók).

3. Védekezés: az egészségügyi kártevők megtelepedésének és elszaporodásának meggátlása, valamint életfolyamataik megzavarása, illetőleg a kártevők csalogatása vagy távoltartása (riasztása), továbbá elpusztítása (rovarirtás, rágcsálóirtás, együtt: egészségügyi kártevőirtás).

4. Gázmester: az 5/1976. (IV. 30.) EüM rendelet alapján egészségügyi gázmesteri szakképesítéssel rendelkező személy (a továbbiakban: gázmester).

5. Szakképzett személy: gázmester, illetőleg az irtószerek felhasználására jogosult egyéb szakember (egészségügyi kártevőirtó szakmunkás, egészségőr-fertőtlenítő, közegészségügyi-járványügyi felügyelő).

6. Szolgáltató: társas vagy egyéni vállalkozás keretében hivatásszerűen egészségügyi kártevőirtást végző szakképzett személy.

7. Felhasználó: az irtószert alkalmazó természetes vagy jogi személy.

8. Szolgáltatás: irtószerrel más számára végzett egészségügyi kártevőirtás.

9. Csomagolás: irtószer szóródásmentes tárolására szolgáló burkolat, edény, tartály.

10. Tájékoztató: a 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 39. § (1) bekezdése alapján a "Johan Béla" Országos Epidemiológiai Központ által időszakosan kiadott "Tájékoztató az engedélyezett irtószerekről és az egészségügyi kártevők elleni védekezés szakmai irányelveiről" című, hatályban lévő kiadvány.

2. Forgalmazási kategóriák

Az irtószert a forgalmazás szempontjából a következő kategóriába kell sorolni:

I. forgalmazási kategóriába tartoznak: a nagyon mérgező veszélyességi osztályba sorolt és T+ veszélyjellel ellátott irtószerek;

II. forgalmazási kategóriába tartoznak: a mérgező veszélyességi osztályba sorolt és T veszélyjellel ellátott irtószer, továbbá amely a környezetre különösen veszélyes, illetve amelynek kijuttatásához különleges szakértelem vagy technológia szükséges;

III. forgalmazási kategóriába tartoznak: az előző két kategóriába nem sorolt irtószerek. Ezek a szabadforgalmú termékek.

3. Az I. és II. forgalmazási kategóriába tartozó irtószerek vásárlásához, forgalmazásához előirt követelmények (képesítés, végzettség)

a) I. és/vagy II. forgalmi kategóriájú irtószer árusítására csak az egyéb jogszabályban megadott feltételekkel rendelkező üzlet jelölhető ki.

b) Az I. és/vagy II. forgalmi kategóriájú irtószert kiszolgáló kereskedelmi szerv köteles a kiszolgáltatásra kerülő irtószerről nyilvántartást vezetni és abban a vásárló nevét, címét (telephelyét), a kiszolgáltatásra kerülő irtószer megnevezését és mennyiségét, valamint a vásárlás idejét feltüntetni. A nyilvántartást az utolsó bejegyezéstől számított 5 évig meg kell őrizni.

c) I. forgalmi kategóriájú irtószert csak gázmester szerezhet be, aki igazolja, hogy az irtószer szállítására és tárolására előirt feltételeket biztosítani tudja.

d) II. forgalmi kategóriájú irtószert csak az szerezhet be, aki igazolja, hogy az irtószer felhasználására jogosult (egészségügyi gázmesteri, közegészségügyi-járványügyi felügyelői, egészségőr-fertőtlenítői vagy egészségügyi kártevőirtó szakmunkás) szakképesítéssel rendelkezik, továbbá az irtószer szállítására és tárolására előirt feltételeket biztosítani tudja.

4. Az irtószerek szállítása

1. I. és/vagy II. forgalmi kategóriájú irtószer esetén a veszélyes áruk szállításáról szóló jogszabályok előírásait kell figyelembe venni.

2. I. forgalmi kategóriájú irtószert személyszállító járművön szállítani tilos.

3. I. és II. forgalmi kategóriájú irtószer élelmiszerrel, étellel, itallal, élvezeti cikkel, gyógyszerrel és állati takarmánnyal, vagy más olyan anyagokkal, illetőleg tárgyakkal együtt nem szállítható, amelyek szennyeződése miatt az ember vagy hasznos állatok egészségkárosodásának kockázatával kell számolni.

4. A szállítás közben törés vagy más ok folytán kiömlött, szétszóródott irtószer hatásos ártalmatlanításáról, esetleg megsemmisítéséről (közömbösítéséről) a szállítmányt kísérő szakképzett személy azonnal gondoskodni köteles. A jármű egyéb szállítási célra csak szennyezéstől mentes állapotban használható.

5. Minden olyan esetben, amikor az irtószer csomagolása megsérült, azt haladéktalanul ki kell javítani, illetőleg az irtószert az előirt minőségű csomagolásba kell átcsomagolni, majd az átcsomagolt irtószer csomagolásáról minden más címkét vagy feliratot el kell távolítani, és az új csomagoláson az eredeti vagy azonos szövegű címkefeliratot kell elhelyezni.

6. A Kbtv.-ben és végrehajtási rendeleteiben meghatározottak figyelembevételével a használatba vett irtószer csak olyan csomagolásba tölthető át, amely megakadályozza annak szétszóródását (szétfolyását, elpárolgását), illetőleg formájában, színében eltér az élelmiszerek, italok, élvezeti cikkek tárolására használatos csomagolástól. A csomagolást megfelelő jelzéssel kell ellátni, feltüntetve azon az irtószer nevét, házilag kevert irtószer esetén annak összetételét, készítőjének nevét és a készítés időpontját, az irtószer forgalmi kategóriáját, lejárati idejét és tűzveszélyességi besorolását. Irtószerek tárolására vagy előkészítésére szolgáló csomagolást élelmiszerek, italok és élvezeti cikkek tárolására megtisztítás vagy ártalmatlanítás után sem szabad felhasználni.

7. Tűz- és robbanásveszélyes irtószerek szállítása során a vonatkozó tűzrendészeti előírásokat be kell tartani.

5. Az irtószerek tárolása

1. I. forgalmi kategóriájú irtószer - a tárolt mennyiségtől függően - csak tűz- és ütésálló méregkazettában, illetőleg méregszekrényben (méregládában), valamint méregkamrában (a továbbiakban együtt: méregtároló) tárolható, amelyen kívülről szembetűnően, el nem távolítható módon a vonatkozó jogszabály szerinti feliratot kell elhelyezni.

2. A méregkamra erős falú, kizárólag erre a célra használt, lakott helyiséggel nem falszomszédos, hézagmentes, felmosható padozattal, lemosható falakkal, ajtóval, valamint kívülről is működésbe hozható, világító- és mesterséges szellőző berendezéssel, villámvédelemmel ellátott, földszint felett elhelyezett, közvetlen a szabadba nyíló, vasajtóval zárható létesítmény lehet.

3. Az I. forgalmi kategóriájú irtószerek mérését, áttöltését csak a méregtároló hely közvetlen közelében, az erre a célra kijelölt területen, illetőleg e tevékenység folytatásához engedélyezett helyiségben szabad végezni.

4. II. forgalmi kategóriájú irtószer csak figyelmeztető felirattal megjelölt, lezárt, lakás céljára és haszonállatok tartására nem szolgáló, kizárólag erre a célra használt, helyen tárolható.

5. Társas vállalkozások az irtószereket - minősítésüktől függetlenül - csak biztonsági zárral ellátott, más célra nem használt, száraz, világos, hézagmentes, felmosható padozattal, lemosható falakkal, ajtóval ellátott, jól szellőztethető, túlzott felmelegedéstől védett, villámvédelemmel, megfelelő felirattal és belépést tiltó jelzéssel ellátott raktárban (a továbbiakban: irtószerraktár) tárolhatják, amelynek szellőzése és világítása külső kapcsolóval biztosítandó és nem nyílhat közvetlenül lakó- vagy emberi tartózkodásra szolgáló egyéb helyiségbe, istállóba, élelmiszer- vagy takarmányraktárba, továbbá szellőzőnyílása, kéménye, csatornája nem lehet közvetlen kapcsolatban a szomszédos helyiségek hasonló rendeltetésű megoldásaival.

6. Egy helyiséges irtószerraktárban az I. forgalmi kategóriájú irtószerek csak méregkazettában (méregszekrényben, méregládában) tárolhatók.

7. A méregtárolót/irtószerraktárt - amely a használaton kívül zárva tartandó - biztonsági zárral kell ellátni, melynek kulcsát a munkarendben megjelölt vagy adott forgalmi kategóriájú irtószerek felhasználására jogosult szakképesített személy köteles őrizni.

8. A méregkamrában/irtószerraktárban vagy az erre a célra kijelölt zárt helyen kell elhelyezni az irtószerek szállításához, méréséhez, előkészítéséhez és a takarításhoz szükséges, feltűnően megjelölt eszközöket, valamint a kiürült, de még használható csomagolást. Ugyancsak itt tartandó az egyéni védőfelszerelés, illetve a megfelelő ellenméreggel (gyógyszerrel) kiegészített elsősegély felszerelés, továbbá a folyóvizes mosdóberendezés a tisztálkodó szerekkel együtt.

9. A méregkamrában/irtószerraktárban az adott forgalmi kategóriájú irtószer felhasználására jogosult szakképesített személy felügyelete mellett munkát csak olyan személy végezhet, aki az ott tárolt irtószerek veszélyeiről (mérgezés, tűz, robbanás), a vonatkozó óvórendszabályokról és az adott esetben alkalmazandó elsősegélynyújtás módjáról oktatásban részesült.

10. A méregkamrában/irtószerraktárban végzett, a csomagolás megbontásával járó tevékenységről munkanaplót kell felfektetni, amelyben - sorszámmal, dátummal - fel kell jegyezni az ott végzett munkákat, azok időpontját, időtartamát és a dolgozók nevét. A bejegyzést a raktárt kezelő felelős személy köteles tételenként aláírásával ellátni.

11. Az irtószerek nyilvántartásáról a vezetett naprakész dokumentációkban a következőket kell feltüntetni:

a) a méregtárolóban/irtószerraktárban tárolt irtószereknél:

- a beszerzett mennyiséget,

- a beszerzés idejét,

- a kiadott mennyiséget,

- a kiadás idejét,

- az átvevő szakképesített személy nevét;

b) a felhasználásra kiadott irtószereknél:

- a felhasznált mennyiséget,

- a felhasználás idejét,

- a felhasználás helyét,

- a felhasználás célját,

- a felhasználásra jogosult szakképesített személy nevét.

A nyilvántartást az utolsó bejegyzéstől számított 5 évig meg kell őrizni.

12. Méregtároló/irtószerraktár vízművek védőterületén, valamint ár- és belvízveszélyes, illetőleg védett természeti területen nem létesíthető.

13. Tűz- és robbanásveszélyes

a) irtószerek, illetőleg az oldó- és hígítószerek csak a hatályos jogszabályoknak megfelelő, könnyű tetőszerkezetű vagy hasadó-nyíló felülettel rendelkező, villámvédelemmel ellátott, közvetlenül a szabadba nyíló raktárban tárolhatók,

b) irtószereket tároló raktár villamos berendezéseit és világítását a vonatkozó előírások szerint kell létesíteni és annak bejáratánál az ott esetleg keletkező tűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket, illetőleg oltóhomokot kell elhelyezni,

c) folyékony halmazállapotú irtószer, illetőleg tűzveszélyes oldó- és hígítószer csak szabványos csomagolásban tárolható és csak a hatályos jogszabályoknak megfelelő felirattal ellátott csomagolásba tölthető át,

d) folyadékot tartalmazó csomagolásnál a fafonatot, illetőleg a tömőanyagot égést késleltető anyaggal kell kezelni,

e) irtószerek tárolásával csak olyan személy bízható meg, aki a felhasználásra előirt szakképzettségen kívül az általános tűzrendészeti előírásokból is vizsgát tett.

6. Az irtószerek felhasználása

1. Az irtószereket csak a forgalomba hozatali engedélyben meghatározott célra és a használati utasításban megadott módon, az egészségügyi és a kémiai biztonsági szabályok figyelembevételével szabad felhasználni úgy, hogy az emberek életének veszélyeztetését, egészségének károsodását, illetőleg haszonállatok és a külön jogszabályban meghatározott vadászható állatfajok elhullását, valamint a környezet szennyeződését ne idézze elő.

2. Az I. és/vagy II. forgalmi kategóriájú, illetve felhasználásra előkészített irtószer őrizetlenül nem hagyható.

3. Az irtószerek kezeléséhez feltűnően megjelölt kizárólag erre a célra szolgáló, biztonságos munkaeszközöket kell használni.

4. III. forgalmi kategóriájú irtószer felhasználása szakképesítéshez nem kötött.

5. II. forgalmi kategóriájú irtószert csak szakképzett személy használhatja fel.

6. I. forgalmi kategóriába sorolt irtószert csak gázmester használhat fel.

7. Az irtószer szakszerű és veszélytelen felhasználásáért, a vonatkozó előírások megtartásáért a felhasználó a felelős.

8. Gondoskodni kell arról, hogy az előkészített, illetőleg a már kijuttatott (kihelyezett) irtószerhez illetéktelen személyek (gyermekek) vagy haszonállatok és a külön jogszabályban meghatározott vadászható állatfajok ne férhessenek hozzá.

9. Szakképzett személyek a Tájékoztatóban megjelölt, arra engedélyezett hatóanyagokból a jelen jogszabályban foglalt előírások betartása mellett, kizárólag saját felhasználásra irtószert készíthetnek és alkalmazhatnak.

10. Az egészségügyi kártevőirtás befejezése után a szakképzett személynek gondoskodnia kell a fellelhető elhullott rovarok és/vagy rágcsálók összegyűjtéséről és azok hulladékgazdálkodási előírások szerinti kezeléséről.

11. Szolgáltatást szakképzett személy végezhet.

12. Társas vállalkozásnál:

a) az egészségügyi kártevőirtás szakirányítását csak gázmester végezheti;

b) az ott felhasználásra kerülő irtószerek szállításának, tárolásának, előkészítésének, felhasználásának és ártalmatlanításának módjára, illetőleg az elsősegélynyújtásra vonatkozóan a szakirányítást végző gázmesternek részletes munkarendet kell készítenie, amely szerves részét képezi a vállalkozás munkavédelmi szabályzatának;

c) csoportos munkavégzésnél a munkát vezető felelős dolgozót kell kijelölni.

13. Lakott területet érintő szervezett egészségügyi kártevőirtó tevékenység (pl. városok patkánymentesítése, lakótelepek csótánymentesítése, légi járművel történő csípőszúnyogirtás stb.) szakirányításával kizárólag gázmester bízható meg.

14. Egész városra, településre kiterjedő patkánymentesítési akció végrehajtását megelőzően a területileg illetékes gyógyító-megelőző szolgálatot értesíteni kell.

15. Védett természeti területeket érintő védekezés esetén az illetékes természetvédelmi hatóság előzetes írásbeli szakvéleményének beszerzése kötelező. A kérelmet a védekezést megelőző munkanap reggel 9 óráig kell az igazgatósághoz eljuttatni. A külön jogszabályban meghatározott vadászterületen történő védekezés esetén a vadászatra jogosultakat a védekezés megelőzését megelőzően legalább 3 munkanappal írásban értesíteni kell. Az értesítésben az érintett területet azonosítható módon meg kell jelölni.

16. I. forgalmi kategóriájú, szilárd és/vagy folyékony halmazállapotú irtószerrel élelmiszer-ipari és élelmiszer-kereskedelmi üzemekben, üzletekben, raktárakban, vendéglátó-ipari egységekben, közétkeztetési helyeken, illetőleg fekvőbeteg-ellátó és gyermekvédelmi intézményekben egészségügyi kártevőirtást a szakképzett személy is csak az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) felhasználás helye szerint illetékes városi (fővárosi kerületi) intézete esetenként, vagy meghatározott időre kiadott engedélyével (a továbbiakban: irtószer-felhasználási engedély), az abban megszabott feltételek megtartása mellett végezhet.

17. II. forgalmi kategóriájú, szilárd és/vagy folyékony halmazállapotú irtószerrel élelmiszer-ipari és élelmiszer-kereskedelmi üzemekben, üzletekben, raktárakban, vendéglátó-ipari egységekben, közétkeztetési helyeken, illetőleg fekvőbeteg-ellátó és gyermekvédelmi intézményekben egészségügyi kártevőirtást szakképzett személy is csak akkor végezhet, ha erről esetenként az ÁNTSZ felhasználás helye szerint illetékes városi (fővárosi kerületi) intézetét az alkalmazás előtt 48 órával tájékoztatja. A tájékoztatásban meg kell adni:

a) a kezelés pontos helyét (megnevezés, cím) és időpontját;

b) a felhasználásra kerülő irtószert;

c) a felhasználó személy nevét, szakképesítését, címét és telefonszámát.

18. I. és/vagy II. forgalmi kategóriájú irtószer felhasználásának helyszínén a megfelelő ellenméreggel (gyógyszerrel) kiegészített elsősegélynyújtó felszerelés, illetőleg az érvényes Tájékoztató egy példánya készenlétben tartandó.

19. Aki I. és/vagy II. forgalmi kategóriájú irtószer elvesztését, elcserélését, eltulajdonítását, irtószernek élelmiszerbe, takarmányba keveredését, ivóvízbe (kútba, forrásba, víztározóba), állóvízbe vagy vízfolyásba kerülését, illetőleg kezelésre nem szánt területre jutását észleli, köteles azt az alább felsorolt hatóságnak haladéktalanul bejelenteni:

a) irtószer elvesztéséről, eltulajdonításáról - amennyiben az adott körülményt saját hatáskörben kivizsgálta és bűncselekményre utaló adatot, tényt és körülményt állapított meg - a jegyzőnek;

b) irtószer élelmiszerbe, takarmányba keveredéséről, ivóvízbe, állóvízbe vagy vízfolyásba jutásáról - a veszélyeztetett egyidejű tájékoztatása mellett - az ÁNTSZ illetékes városi (fővárosi kerületi) intézetének, illetve a takarmányellenőrző vagy vízügyi hatóságnak;

c) irtószernek a kezelésre nem szánt területre jutásáról - a veszélyeztetett egyidejű tájékoztatása mellett - az ÁNTSZ városi (fővárosi kerületi) intézetének, helyi jelentőségű védett természeti területre jutásakor az illetékes települési önkormányzat jegyzőjének, országos jelentőségű védett természeti területre jutás esetén a nemzeti park igazgatóságának.

20. Az irtószerek szakszerű és biztonságos felhasználásával kapcsolatos részletes előírásokat és azok értelmezésének kötelező érvényű szabályait a Tájékoztató tartalmazza.

21. Egyes irtószerekre vonatkozó különleges előírások:

a) krezol emberi testfelület kezelésére 2%-nál magasabb töménységben nem alkalmazható. A krezol szappan habját a testfelületről 15 percen belül el kell távolítani. Űrgödrös árnyékszék ülődeszkájának kizárólag a belső felületét szabad krezollal kezelni, a testtel közvetlenül érintkező felületét nem;

b) lakkbenzin zárt térben csak állandó szellőztetés mellett használható oly módon, hogy 30 perc folyamatos munka után 15 perc szabad levegőn történő pihenés következzen. A lakkbenzint alkalmazó személy a helyiségbe 8 óra alatt legfeljebb 150 percet tartózkodhat;

c) naftalin tartósan csak olyan helyiségben alkalmazható, ahol a zárt térben dolgozók folyamatosan 2 óránál rövidebb ideig tartózkodnak;

d) tallium-szulfát oldása, hígítása csak vegyi fülkében végezhető. A munka befejezése után, egymást követően, két alkalommal melegvizes, szappanos, körömkefével végzett kézmosás kötelező.

22. Egyes irtószer-kijuttatási eljárásokra vonatkozó különleges előírások:

a) a kihelyezésre kerülő irtószer színében és formájában az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerektől és gyógyszerektől eltérő kell legyen;

b) zárt térben végzett permetezés/melegködképzés/hidegködképzés/ULV-eljárás alkalmazásakor, a vonatkozó munka- és környezetvédelmi előírások betartása mellett

- a helyiségből az élelmiszereket, italokat, gyógyszereket, élvezeti cikkeket, állati takarmányt, evő- és ivóedényzetet, valamint minden más olyan anyagot és tárgyat, amelyek révén az emberre vagy a hasznos állatokra ártalom vihető át, el kell távolítani, illetőleg tökéletes védelmet biztosító csomagolással (letakarással) a szennyeződéstől védeni kell,

- amennyiben a helyiségből az ott tartózkodó személyek kényszerítő körülmények folytán átmenetileg sem távolíthatók el, kezelést úgy kell elvégezni, hogy a permetlé csak a felületre kerüljön és a légtérbe ne juthasson,

- permetezéskor az ablakok nyitva tartandók;

c) rágcsálóirtáskor:

- a mérgezett csalétek az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerektől elkülöníthető formában és csak feltűnő színre megfestve helyezhető ki,

- véralvadásgátló hatóanyagú készítményeket szakképzett személy csak az erre a célra szolgáló szerelvényben helyezhet ki,

- a kihelyezésére szolgáló szerelvényeket feltűnő jelzéssel kell ellátni és azon az alkalmazott rágcsálóirtó szer megnevezését, hatóanyagát, az ellenmérget (gyógyszert) és az alkalmazó nevét, címét, telefonszámát fel kell tüntetni,

- I. és/vagy II. forgalmi kategóriájú irtószerrel történő kezelés idejére az irtási területet le kell zárni, vagy biztonságos módon őriztetni kell. Az irtási terület határán az irtószer mérgező hatásának megfelelő szöveggel figyelmeztető táblát (táblákat) kell kihelyezni, amelyen az alkalmazott rágcsálóirtó szer hatóanyagát, az ellenmérget (gyógyszert) és az alkalmazó nevét, címét, telefonszámát fel kell tüntetni. I. forgalmi kategóriájú irtószer alkalmazásakor a hatályos jogszabályoknak megfelelő jelzést kell elhelyezni;

d) szabadban melegködképzéssel/hidegködképzéssel/ULV-eljárással/permetezéssel történő rovarirtás esetén, a méhek védelme érdekében 400 m2 feletti terület kezelésekor, legkésőbb a kezelés megkezdését megelőző munkanapon 9 óráig bejelentést kell tenni. Ebben közölni kell a kezelendő terület helyét és nagyságát, a rovarirtás kezdetének és befejezésének időpontját, az alkalmazásra kerülő irtószert, továbbá a kijuttatás módját.

A bejelentést a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény 45. § (3) bekezdésében foglaltakkal megegyezően a kezelendő terület helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének kell írásban megtenni.

vissza az oldal elejére

90/2003. (VII. 30.) FVM-ESzCsM együttes rendelet

az élelmiszerek előállításának és forgalmazásának élelmiszer-higiéniai feltételeiről

1. számú melléklet a 90/2003. (VII. 30.) FVM-ESzCsM együttes rendelethez

Valamennyi élelmiszer-előállítóra és élelmiszer-forgalmazóra vonatkozó általános követelmények

2. Valamennyi élelmiszer-előállító és -forgalmazó helyre, - kivéve azokat, amelyekre a 4. pont előírásait kell alkalmazni - vonatkozó általános követelmények

2.1.2. Az élelmiszer-előállító és élelmiszer-forgalmazó helyek tervezése, elrendezése, felépítése és mérete tegye lehetővé:

c) a GHP követelményeinek alkalmazását, beleértve az élelmiszereknek berendezési és felszerelési tárgyak, víz, levegő, alapanyagok, ember, valamint egyéb külső szennyeződési, fertőzési forrásoktól (rovarok, rágcsálók, egyéb állatok) való védelmét,

2.9. Olyan műszaki feltételeket kell teremteni (pl. légfüggöny, rovarháló, csapda), amelyek megakadályozzák a rágcsálók, rovarok és madarak behatolását, megtelepedését.

2.10. A kártevők elleni védekezést rendszeresen, tervezett program szerint kell végezni, amelynek tartalmaznia kell a megelőzési, az ellenőrzési és az ellenőrzés során fertőzöttnek talált helyeken szükségessé váló irtási feladatokat, továbbá az előre tervezett munkavégzési időpontokat.

2.11. A kártevők jelenlétének nyomon követése érdekében a 2.10. pontban leirt program szerint rendszeresen objektív módszerekkel ellenőrzéseket, vagy ennek hiányában évenként legalább kétszer a fertőzöttségtől függetlenül vegyszeres kezelést kell végezni. Kártevő-fertőzöttség észlelése esetén a 2.12. és 2.13. pontokban foglaltak szerint kell eljárni.

2.12. A rágcsálóirtást lehetőleg a szomszédos területekkel összehangoltan, ha szükséges, ismételten oly módon kell elvégezni, hogy a mérgező hatású anyagok kihelyezése az élelmiszer-előállítást, -feldolgozást vagy -forgalmazást, illetve azoknak a környezetét ne veszélyeztesse. Az irtószer kihelyezési helyeket meg kell határozni. Az adott létesítmény egész területén, az épületen belül - kivéve azokat a helyiségeket, amelyekben csomagolatlan élelmiszer van - és kívül, a rágcsálók ellen kihelyezett számozott búvó-mérgező ládák elhelyezését nyilvántartó térképet kell készíteni. A kihelyezett búvó-mérgező ládákat 1-től felfelé haladó arab számmal kell jelölni. Búvó-mérgező ládának csak figyelmeztető felirattal ellátott, lezárható, a környezeti hatásoknak ellenálló anyagból készült, ki- és bemeneti nyílással ellátott, belül osztottan elválasztott szerelvény alkalmazható. Ezek padozatát finom homokkal kell felszórni, hogy az esetleges behatolás ellenőrizhetővé váljon. A ládákba a mérgezett csalétket úgy kell elhelyezni, hogy az abból ne szóródhasson ki, illetve, hogy az ellenőrzés alkalmával az irtószerből történő fogyasztás megfigyelhető legyen.

2.13. A rovarok által veszélyeztetett helyeken szükség szerint, de legalább évenként kétszer - a helyiségek kiürítésével egybekötött nagytakarítás után - hatékony rovarirtást kell végezni oly módon, hogy a mérgező hatású anyagok kihelyezése, kijuttatása az élelmiszer-előállítást, -feldolgozást és -forgalmazást, illetve azoknak a környezetét ne veszélyeztesse. A rovarirtás idejére a csomagolatlan élelmiszert a helyiségből el kell távolítani, vagy megfelelő védelméről gondoskodni kell. A rovarirtás után meg kell győződni arról, hogy mérgező anyag nem maradt vissza azokon a felületeken, amelyek a feldolgozásra kerülő élelmiszerekkel érintkezésbe kerülhetnek.

2.14. A számmal ellátott búvó-mérgező ládákban elhelyezett irtószerekből történő fogyásról az üzemeltetőnek heti rendszerességgel nyilvántartást kell vezetnie. A kártevők elleni szervezett megelőzési, ellenőrzési és védekezési tevékenységeket úgy kell dokumentálni, hogy abból kitűnjön a létesítmény kártevő-fertőzöttségének mindenkori állapota. Az ellenőrző hatóságoknak a nyilvántartást minden esetben be kell mutatni.

2.15. Az állati kártevők, rágcsálók és rovarok ellen a 2.12. és 2.13. pontban meghatározott feladatokat csak engedéllyel rendelkező kártevőirtó, illetve megfelelő szakképesítéssel (egészségügyi gázmester, kártevőirtó szakmunkás, egészségőr-fertőtlenítő) rendelkező személy végezheti el.

2.16. Az egészségügyi kártevők elleni védekezést az intézet irányítja és a hatóságok ellenőrzik.

2.17. A kártevők elleni védekezés szakmai irányelveit, az alkalmazható irtószereket és eljárásokat a Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ által időszakosan megjelentetett "Tájékoztató az engedélyezett irtószerekről és az egészségügyi kártevők elleni védekezés szakmai irányelveiről" című kiadvány tartalmazza.

2.18. Az egyes élelmiszer-előállítói tevékenységre (iparágakra) előirt szabályokat megfelelően alkalmazni kell minden olyan esetben is, amikor nemcsak az adott iparág sajátosságainak megfelelő nyersanyagot vagy előállítási eljárást alkalmaznak.

6. A berendezésekkel, felszerelési eszközökkel szemben támasztott követelmények

6.10.1. A csomagolóanyagokat elkülönített, pormentes helyen kell tárolni úgy, hogy azt rovarok, rágcsálók ne károsíthassák és egyéb módon se szennyeződhessenek.

vissza az oldal elejére

 


Another great design from Ditro Art Studio